„Passzold vissza, Tesó!” – elindult az őszi kampányforduló

„Passzold vissza, Tesó!” – Lapul a fiókban egy-két régi mobil?

Most végre a helyükre kerülhetnek!

 

Őszi fordulójához érkezett a negyedik éve futó, „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, amelyet a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdetett meg. A 2021 őszi kampányszakaszban 2021. szeptember 22. – november 22. között buzdítják a szervezők a kampányhoz csatlakozókat, hogy kezdjék el vagy folytassák tovább a gyűjtést.

A kampány egyre népszerűbb, 2018 óta több mint 800 helyszínen, összesen 3,1 tonna mobiltelefont gyűjtöttek a résztvevők, idei támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kampány tájékoztató videója itt megtekinthető!

Az együttműködő szervezetek célja a kampánnyal, hogy minél több adatmentes, már nem használható mobilkészüléket, GPS-t vagy táblagépet és ezekhez használt töltőket vegyenek át adományként, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot, és segítve ezáltal a kongói főemlősök élőhelyének megmentését és a helyi közösségek életét.  A használt készülékek kincset rejtenek, többek között 17 féle fémet lehet visszanyerni belőlük, például aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet. A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok (pl. gorillák, bonobók és csimpánzok) élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, ha ugyanis a használt mobiltelefonokban található fémek újrahasznosítása nagyobb mennyiségben valósul meg, akkor az előállításukhoz szükséges ércek bányászata várhatóan csökkenni fog.

A legeredményesebb gyűjtők számára a KÖVET Egyesület és a Jane Goodall Intézet is felajánlott eszmei értékű díjakat, mint például Csimpánz Örökbefogadást, szakmai előadásokat és egyesületi próbatagságot. Minden résztvevő szervezet elektronikus oklevelet kap a kampány végén és egy beszámolót a kampány eredményeiről.

A kampányban való részvétel ingyenes, itt lehet regisztrálni:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScVP02Y8BsyQ8h0xWqNlMWdwzjZLufIpriEKoR9uZILnyXv4A/viewform

A gyűjtőpontok a Jane Goodall Intézet honlapján nyomon követhetők:

https://www.google.com/maps/d/u/0/viewer?mid=1z3wuSJYEhNkQGBP8F0A7W75-CnB7o4gw&ll=47.10501941052671%2C19.08164714999997&z=7

Gyűjtőpontot bárki létesíthet, nem kell más hozzá csak egy regisztráció és egy gyűjtődoboz létesítése és kihelyezése. A kampányban regisztrálók hozzáférést kapnak egy letölthető infocsomaghoz, amely tartalmaz minden szükséges információt, dokumentumokat és grafikai anyagokat, amelyek felhasználhatók egy gyűjtődoboz készítéséhez illetve a vállalaton, intézményen belüli, a gyűjtést mozgósító kampány szervezéséhez. A csomagban előadások, videók, fotók, oktatási anyagok segítik a figyelem felkeltését és a könnyebb megértést. A résztvevők ingyenes webináron kaptak tájékoztatást a szakmai háttérről és a kampány részleteiről, a webinár felvétele itt megtekinthető.

A kampányhoz eddig csatlakozó több mint 800 gyűjtőpont között vannak visszatérők, és sok helyszín csatlakozott újonnan. Közöttük találhatók iskolák, óvodák, civil szervezetek, intézmények, üzletek, irodák, rendelő, könyvtár, kutatóintézet, nemzeti park, múzeum, kereskedelmi és ipari kamara, agrárkamara és még sorolhatnánk.

„Together we can! Together we will!” – „Együtt meg tudjuk csinálni! Együtt meg fogjuk tenni!” Dr. Jane Goodall

„Mindenki nyithat egy legális “bányát” a munkahelyén, iskolájában és tehet a változásért, egy fenntarthatóbb világért.  A témához kapcsolódó online előadásunk, ökotudatos játékaink megrendelhetők. A tavalyi év során közel 350.000 emberhez jutottunk el és tettük őket csimpánzbaráttá. Reméljük a 2021-es év is hasonlóan sikeres lesz!” – mondta Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára.

 

„Őszintén szólva mi is meglepődtünk a program sikerén. A kampány megmozgatta az embereket és kicsalogatta a fiókokból az ott lapuló használaton kívüli telefonokat, tableteket. A plakátok, az előadások, a számtalan sajtómegjelenés felhívta a figyelmet azokra a konfliktusos ásványokra, melyek mindennapjaink szerves részét képezik, észre sem vesszük őket, pedig bányászatuk ökológiai és társadalmi problémákhoz vezet Afrikában. A kampány nem titkolt célja a figyelemfelhívás ezekre a problémákra, a körforgásos gazdaságra és az életvitelünk környezeti hatásaival kapcsolatos szemléletformálás.” mondta Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója.

 

A kisméretű elektronikai eszközöket (az EEE/WEEE –ket) a legnehezebb visszagyűjteni, de pont ezért mindent meg kell tenni és felhívni a társadalom, a lakosság figyelmét a problémára és a megoldására. Az ilyen kampányok segítik elő, hogy tudatosabban éljenek, vásároljanak az emberek. Emellett az ENSZ 17 fenntarthatósági céljai közül legalább négynek az elérését is elősegíti a kampány. A négy SDG cél: 9. Ipar, innováció és infrastruktúra, 12. Felelős fogyasztás és termelés, 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme és 17. Partnerség a célok eléréséért. (részletes célok a mellékletben olvashatók)

A visszagyűjtött készülékek újrahasznosításáról az Inter-Metal Recycling Kft. gondoskodik.

A telefonokat a letölthető infocsomagban található leírás alapján kell eljuttatni személyesen vagy postai úton esetleg futárszolgálattal az Inter-Metal Recycling Kft. valamely telephelyére (Csepel, Csorna, Polgár, Rákospalota, Szekszárd), vagy a Jane Goodall Intézet budai irodájába, illetve bevihető a KÖVET Egyesület pesti székhelyére.

 

Csatlakozzon Ön is, és gyűjtsünk vissza minél több használaton kívüli mobiltelefont!

 

További információ:

Kádár András, főtitkár, Jane Goodall Intézet, +36 30 724 0274

www.janegoodall.hu / akadar@janegoodall.hu

 

Bíró Imola, kommunikációs vezető, KÖVET Egyesület, +36 20 317 2389

www.kovet.hu / biro@kovet.hu

 

 

A kampány szakmai partnere az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület. www.emla.hu

 

 

Melléklet:

 

Az ENSZ 17 fenntarthatósági céljai közül legalább négynek az elérését is elősegíti a kampány. A négy SDG cél: 9. Ipar, innováció és infrastruktúra, 12. Felelős fogyasztás és termelés, 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme és 17. Partnerség a célok eléréséért. Ide vonatkozó alcélok:

 

9 Ipar, innováció és infrastruktúra
9.4 2030-ra az erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint a tiszta és környezetbarát technológiák és ipari eljárások alkalmazása révén fenntartható szintre fejlesztjük az infrastruktúrát és korszerűsítjük az ipart minden országban, az egyes országok egyedi adottságainak figyelembe vételével.
12 Felelős fogyasztás és termelés
12.1 Végrehajtjuk a Fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó tízéves kerettervet, úgy hogy abban minden állam részt vesz, a fejlett államok vállalnak kezdeményező és vezető szerepet, és figyelembe vesszük a fejlődő államok képességeit és fejlettségét.
12.2 2030-ig megvalósítjuk a természeti erőforrásokkal való fenntartható és hatékony gazdálkodást.
12.4 2020-ra elérjük, hogy a vegyszerek és hulladékok egész életciklusuk során való használata és kezelése környezetvédelmi szempontból megfelelően és az elfogadott nemzetközi keretmegállapodásokkal összhangban történjen, és jelentősen csökkentjük azok levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátását, hogy minimalizáljuk az emberi egészségre, illetve a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásukat.
12.5 2030-ig jelentősen csökkentjük a hulladéktermelést megelőzés, csökkentés, újrahasznosítás és újra használat révén.
15 Szárazföldi ökoszisztémák védelme
15.5 Sürgős és jelentős mértékben beavatkozunk a természetes élőhelye leromlásának csökkentése érdekében, megállítjuk a biológiai sokféleség csökkenését, és 2020-ra megvédjük a veszélyeztetett fajokat, megakadályozzuk kipusztulásukat.
17 Partnerség a célok eléréséért
17.10 Elősegítjük egy a Kereskedelmi Világszervezet alatt működő, mindenkire kiterjedő, szabályszerű, nyílt, minden megkülönböztetéstől mentes, méltányos többoldalú kereskedelmi rendszer működését, többek között a dohai tárgyalási forduló befejezésével.
17.17 Ösztönözzük és elősegítjük a közszféra, köz- és magánszféra, illetve civil társadalom szereplői között a hatékony partnerséget, az ilyen együttműködések tapasztalataira építve, stratégiáikból merítve.