Sajtóközlemény: XXIII. KÖVET Konferencia és műhelymunka  

Budapest, 2018. december 10-11.

Sajtóközlemény

 

2018 + 17 = 2030?!?

XXIII. KÖVET Konferencia és műhelymunka

 

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. december 10-11-én, Zalakaroson tartotta XXIII. éves konferenciáját és az itthon általa koordinált HETES (Helyi Energia-takarékossági Együttműködések Segítése) projekthez kapcsolódó műhelymunkát.

December 10. Energiahatékonysági intézkedések finanszírozása kis- és középvállalatok részére – műhelymunka. A konferencia első napján többek között az egyesület ügyvezetője Herner Katalin és Gáspár Attila a HETES projekt hazai vezetője ismertették a hazai energiahatékonyság piaci és pályázati helyzetét és a HETES projekt részleteit, köztük a programhoz való csatlakozás lehetőségét és feltételeit.

A HETES projekt része egy német-lengyel-magyar nemzetközi projektnek, amely az EUKI (European Climate Initiative – Európai Klímavédelmi Kezdeményezés) égisze alatt valósul meg a Párizsi Klíma Megállapodásban kitűzött célok gyakorlati megvalósítása érdekében, Magyarországon a KÖVET Egyesület koordinálásával, 2020. februárjáig.

A HETES projekt célja energiahatékonysági intézkedések finanszírozása helyi, közösségi szinten. Újszerűsége abban áll, hogy Magyarországon első körben találkozik a magán-, a vállalati szféra és a finanszírozó réteg, hogy megtalálják a megfelelő eszközöket, és egy új típusú finanszírozási struktúrát alakítsanak ki, egyedülálló fenntartható üzleti modell keretében amely megteremti a helyi gazdaságfejlesztés és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás eszközeit. A projekt nemzetközi együttműködés keretében, külföldi jó gyakorlatok alapján valósul meg, és kínál finanszírozási alternatívát lokális szinten energiahatékonysági beruházásukhoz minden innovatív kis- és középvállalkozás, önkormányzat, és a lakosság részére. A HETES projekt Magyarországon regionális szinten, Somogy és Zala megyében elérhető lesz valamennyi önkormányzat, kis-és középvállalkozás, a lakosság és a befektetők részére.

Prof. Dr. Tóth Gergely köszöntőjét követően Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezetője bemutatta a KÖVET szerepét az energiahatékonysági beruházások elősegítésében. Apagyi Adél, a Pénzügyminisztérium nemzetközi referense ismertette a GINOP energia és energiahatékonyság prioritásait. A meghívott külföldi előadók közül Ludwig Karg, a B.A.U.M. Consult GmbH ügyvezető igazgatója és az INEM elnöke osztotta meg a közönséggel a Németországban 2013 óta sikeresen futó projekt tapasztalatait. Dr. Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa kiváló előadásában a klímajövőről és a lehetséges megoldásokról beszélt. A továbbiakban Gáspár Attila projektvezető ismertette a HETES projekt hátterét, célkitűzéseit, fő állomásait és eddigi eredményeit. Kristóf Péter, a MagNet Magyar Közösségi Bank képviseletében elődásában ismertette a közösségi pénzügyi megoldásokban rejlő lehetőségeket. Gerencsér Hajnalka, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány munkatársa mutatta be a ZMVA által vezetett energiahatékonysági projekteket.

A hazai és külföldi előadók prezentációit egy interaktív műhelymunka követte, ahol a résztvevők arra keresték a válaszokat, hogy milyen energiahatékonysági beruházásokban gondolkodnak a kkv-k, milyen tapasztalataik vannak, hogyan-milyen forrásból tudják finanszírozni jövőbeni terveiket és milyen lehetőséget jelent számukra a HETES projektben való részvétel.

A KÖVET Egyesület konferenciái egyben közösségépítő találkozások is a tagvállatok, szakmai partnerek számára. Ezt erősítik a közös esti programok, idén a Keszthelyi Balaton Kórus műsorát hallgatták meg a résztvevők, az est pedig filmvetítéssel zárult, ahol A hülyeség kora című filmet nézhették meg a vendégek, amely a pesszimista jövőképbe engedett betekintést. A Jane Goodall Intézet szervezésében a konferencia helyszínén le lehetett adni a használt mobiltelefonokat újrahasznosításra. Ezzel ritka földfémek bányászatát lehet pótolni, ami számos faj, többek között a gorillák élőhelyét veszélyezteti.

December 11. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) jelentősége a magyar vállalatok és települések számára – konferencia. A konferencia második napján a KÖVET arra hívta a résztvevőket, hogy közösen oldják meg a 18 + 17 = 2030?!? egyenletet.

A rendezvény második napján – 2018. december 11-én – neves kutatók, vállalati- és önkormányzati vezetők, civil szervezetek vezetői, szakemberei osztották meg tapasztalataikat, mondták el véleményüket a témáról. Az előadások és a kerekasztal beszélgetések során a vállalatok és a települések fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit vették górcső alá az ENSZ 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) tükrében.

A témaválasztás nem véletlen, a KÖVET Egyesület konferenciája egy időben zajlott az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájával (COP 24), amelyet a lengyelországi Katowicében rendeztek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a 2018-as év az egyik legmelegebb volt, az utóbbi négy év mindegyikében megdőlt az előző rekord. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás ismét emelkedett 2017-ben. A lengyel elnökség kulcsterületre fókuszál: ember-technológia-természet. A második nap első előadója a Katowicéből bejelentkező „Zöld Ember” Matthias Gelber, inspiráló előadásában felhívta figyelmünket arra, hogy egyenként hogyan tudunk hozzájárulni környezeti terhelésünk csökkentéséhez, hogyan tudunk a természettel újra harmóniában élni.

Ezt követően Dr. Kuntár Tamás, a  Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ főosztályvezetője és Dr. Nemes Csaba az ITM Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte a konferencia résztvevőit. Őket követte Dr. Faragó Tibor, a Szent István Egyetem c. egyetemi tanárának előadását, amelyben a 17 SDG közül emelt ki néhányat, melyekkel kapcsolatban ismertette, hogyan halad a nemzetközi és a hazai végrehajtásuk.

A konferencia egyik kiemelkedő szakembere volt Heinz Werner Engel belga tanácsadó, aki Európa és a világ számos pontján sikerrel alkalmazott Ökotérképezés és EMAS Egyszerűen módszer kifejlesztője, a környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO14001 és EMAS) és az energiairányítás (ISO50001) európai guruja, aki sikeresen képviselte az érdekeket az EU-nál és az ISO technikai háttér szervezeténél, az irányítási rendszerek kkv-k számára is használható egyszerűsített és okos megoldásainak elfogadása érdekében. Módszerei a KÖVET szakmai eszköztárának alapját képezik.

Ezt követően Éger Ákos, a Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért szervezet koordinátora előadásában az Agenda 2030 megvalósítási lehetőségeiről és korlátairól beszélt. A második nap délutánján két kerekasztal beszélgetésre került sor. Az elsőben a kis- és nagyvállalatok (MVM Zrt., MÁV Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Magyar Cukor Zrt., Katica Tanya Élménypark, Hamburger Hungária Kft.) és egy civil szervezet (WWF Magyarország) a másodikban és települési önkormányzatok képviselői (Kaposvár és Nagypáli) valamint civil szervezetek (Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért, Élhető Balaton-Felvidékért Egyesület, az Ormánság Alapítvány és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) képviselői érdekfeszítő és színes kerekasztal beszélgetések keretében osztották meg az SDG megvalósítása céljából tett erőfeszítéseiket és jó gyakorlataikat.

 „A kétnapos konferenciával a KÖVET szándéka volt, hogy az ENSZ által megfogalmazott egyetemes érvényű fenntartható fejlődési célokat a vállalatok és települések vezetői megismerjék, a bemutatott jó példák, gyakorlatok által közelebb hozzák saját működésükhöz. A december 10-i műhelymunka célja az energiahatékonyság ösztönzése és a HETES projekt befektető és megvalósító szereplőinek megtalálása, informálása volt. Elvárásunk szerint a rendezvény informatív, pezsgő fórumot biztosított a fenti témáknak és lehetőséget valamennyi résztvevőnek szakmai kapcsolatai és ismeretei bővítésére. – hangsúlyozta Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezetője a konferencia napján.

A XXIII. KÖVET Konferencia együttműködő partnerei: BCSDH, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért, Herman Ottó Intézet, MAF, ZMVA, KSZGYSZ, SKIK, Afrikáért Alapítvány. Médiatámogatók: Brandtrend, Greenfo.hu, InGreen, Képmás, Piac és Profit, Recity, Zöldunió, ZIP Magazin. A konferencia támogatója a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány.

További információ:

Bíró Imola, kommunikációs munkatárs, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

Email: biro@kovet.hu, Tel: +36 20 2469541, www.kovet.hu

 

Háttérinformációk:

  1. Az ENSZ 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG)

                                                                                                               

  1. cél: A szegénység minden formájának felszámolása a világon.
  2. cél: Az éhezés megszüntetése, az élelmezés­biztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása.
  3. cél: Az egészséges élet és a jóllét biztosítása minden generáció valamennyi tagjának.
  4. cél: Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára.
  5. cél: A nemi egyenlőtlenségek felszámolása és a nők egyenjogúságának biztosítása.
  6. cél: A vízhez, a csatornahálózathoz való hozzáférés és a fenntartható használat biztosítása mindenki számára.
  7. cél: Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára.
  8. cél: Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági fejlődés, teljes és hatékony foglalkoztatás és tisztességes munka megteremtése mindenki számára.
  9. cél: Ellenállóképes infrastruktúra, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése.
  10. cél: Az egyenlőtlenségek csökkentése az országok között és azokon belül.
  11. cél: A városok és emberi lakóhelyek befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele.
  12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása.
  13. cél: Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére.
  14. cél: Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások fenntartható fejlődés érdekében történő megőrzése és használata.
  15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák fenntartható használatának védelme, visszaállítása és támogatása, az erdők fenntartható használata, az elsivatagosodás leküzdése, a talajromlás megállítása és a pusztulás visszafordítása, és a biológiai sokféleség további csökkenésének megállítása.
  16. cél: Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten.
  17. cél: A végrehajtás eszközeinek erősítése és a globális partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében.