2022. december 7-én tartotta éves konferenciáját a KÖVET Egyesület, az eseményt egy mértékadó szakmai műhelynek szánták tagvállalataik és a fenntarthatóság iránt elkötelezett szervezetek számára.
Rövid videós beszámolónk: 27. KÖVET Konferencia aftermovie – YouTube
Az eseményt a KÖVET ügyvezető főtitkára, Dr. Tóth Gergely és ügyvezető igazgatója, Herner Katalin nyitotta meg. Herner Katalin köszöntötte a jubiláló KÖVET tagvállalatokat, valamint átadta a KÖVET tagságot szimbolizáló táblákat a jelenlévő tagvállalati képviselőknek. Az RTG Vállalati Felelősség Kft. 15 éve a KÖVET Egyesület tagjaként egy jubileumi oklevelet vehetett át.
Az “ESG – Mi is vagy?” című műhelybeszélgetés levezető elnöke, Haás László, a Capital and Credit Partners vezérigazgatója bevezető beszédét a zöldkötvény kibocsátás 20 évvel ezelőtti helyzetére való visszaemlékezéssel kezdte. Kiemelte, hogy annak idején még nem volt igazán népszerű a termék, mivel nem járt ár előnnyel, csupán kezdett „trendi” lenni. Napjainkban már pár százalék előnyt jelent a zöldkötvény vásárlása, ami kizárólag a szabályozásnak köszönhető, amit a legfontosabb tényezőnek tart. Segíti a pénzügyek zöldítésének folyamatát az is, hogy a társadalom környezettudatosabb, szociálisan érzékenyebb lett az utóbbi időben. Vitathatatlan, hogy elérkeztünk az ESG korába. A szabályozás egyértelművé tette, hogy mindenkinek foglalkozni kell a témával.
Jenei Attila a Denkstatt Hungary Kft. ügyvezetője „A zöld kommunikációtól a standardizált ESG kockázatértékelésig” című előadását azzal kezdte, hogy jelenleg nagy a társadalmi fókusz a fenntarthatóságon, gyakoriak a klímatüntetések. Az IPCC testület tudományosan is alátámasztotta, hogy globális, hosszú távú kockázatot jelent a klímaváltozás. Erre reagált az EU a Green Deal és a Net Zero meghirdetésével. Eközben a befektetők is felismerték, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontos. Az ESG értékeléshez nagyon sok adatra van szükség, ezzel mindenképp számolnunk kell. Fontos a zöld kommunikáció a befektetők felé, de résen kell lennünk a gyakori greenwashing esetek miatt, melyre nemzetközi és hazai példát is hozott az előadó. A jövőben elengedhetetlen a nem pénzügyi kockázatok illetve lehetőségek bemutatása a befektetők számára, melyek tartalmazzák a környezeti és társadalmi költségeket is. A vállalatoknak meg kell ismerkedniük a jelentéstétel alapelveivel. A szabályozási környezetet még alakítani szükséges, rendeletekre van szükség, hogy egyértelmű legyen az EU taxonómia és az elvárások. Egyelőre zűrzavarosak az értékelő szervezetek jelentései, várjuk a letisztult iránymutatásokat.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója „Az ESG-vel foglalkozzanak a nagyok?” című előadásában kifejtette, hogy szerinte nem csak a nagyvállalatoknak fontos az ESG, a kisebbeknek is foglalkozniuk kell a témával. Új jelentéstételi irányelv kidolgozása van folyamatban, melynek következtében finanszírozási előnyt fog jelenteni az ESG elkészítése. A fogyasztók is egyre tudatosabbak és az ellátási láncok valamint a szabályozási környezet is változik, aminek következtében egyre inkább transzparens, megbízható adatokra lesz szüksége a vállalatoknak. A pénzáramok zöld irányba tereléséhez a szabályozás további fejlesztésére van szükség. Az EU Green Deal ebbe az irányba mutat. Egy év maradt a felkészülésre a CSRD hatályba lépése előtt. Az NFRD hatálya alá tartozó cégeknek a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan meg kell felelniük a módosított szabályoknak. 2026. január 1-től pedig a tőzsdén jegyzett kkv-knak is jelentést kell tenniük fenntarthatóságukról. A jövőben a nem gazdasági hatás kézzelfoghatóvá válik. Az ESG-tényezők olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási jellemzők, amelyek pozitív vagy negatív hatással lehetnek egy gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményére vagy fizetőképességére. Az előadó kiemelte, hogy a könyvvizsgálóknak szakmai segítségre lesz szükségük a témában. Az ESG jelentéstétel gyakorlata stratégiailag és a hétköznapi működés szintjén is továbbgyűrűző pozitív hatást fejt ki a vállalat méretétől függetlenül.
A műhelybeszélgetés felkért előadók és a közönség aktív részvételével folytatódott, a közönség részéről érkező kérdések között szerepelt, hogy: “Mi pontosan az ESG, mik az alapdokumentumai, szabványai? Van egységes módszertana és tanúsítása, képzései?“
A műhelybeszélgetés felkért hozzászólója, Tóth Gabriella, RTG Vállalati Felelősség Kft. képviselője hozzászólásában rámutatott, hogy kisvállalatok esetében egyre inkább vevői elvárás a fenntarthatósági és környezeti minősítés megléte. Az ESG fontos pillére a kellő megalapozottság, ezért az adatokat dokumentáltan, rendszerezetten gyűjteni kell, valamint elengedhetetlen a tulajdonosi, vezetői elkötelezettség is.
Litkai Gergely humorista, a Dumaszínház produkciós vezetője, alapító tulajdonosa, aki egyre többször szólal meg fenntarthatósági ügyekben, hiszen tanulja, és a saját cégében gyakorolja is a vállalati fenntarthatóságot. „Fenntarthatóság – Fogalmi bevezetés abba, amiről fogalmunk sincs” című előadásában egy vicces, mégis elgondolkodtató jövőképet vázolt fel 2050-re. Mivel az évszázad közepe lélektanilag fontos határkő, és szinte minden cég, ország ehhez a dátumhoz köti a fenntarthatósági célkitűzéseit, így Litkai Gergely előadásában azt vázolta fel, milyen lehet Magyarország 2050-ben, egy nem a terveknek megfelelő előrehaladás esetén. Bár ez az időpont még messzinek tűnik, valójában csak 28 év van már addig hátra, és ennek az időtávnak a rövidségét többek között azzal illusztrálta, hogy az önmagát is elkerülő elkerülőút, az M0-ás már 34 éve épül. De 2050-ben például Szabolcs megye lakossága várhatóan 82 ezer fővel csökken, miközben országos szinten a legnépesebb korcsoport a 70 és 80 év közötti nők lesznek. A humorosan disztópiukus jövőképben a század közepén már annyi robot lesz, hogy jövedelemadót fognak fizetni, és ha éppen nem lesz háziorvos a lakóhelyünkön, otthon nyomtathatunk magunknak egy robotdoktort, a gleccserek és a jégtakaró globális eltűnése után pedig már a jégkrémek is el fognak olvadni. Bár a közönség jókat derült a karikírozott katasztrófa forgatókönyveken, valójában nem tudtuk magunktól elhessegetni a gondolatot, hogy ha nem cselekszünk határozottan, a 2050-es optimista szcenáriók helyett nagyon sötét jövő várhat ránk.
A második műhelybeszélgetés az “ESG – Mit is várhatok tőled?” címet viselte, levezető elnöke Dr. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára volt.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese előadásában a BÉT helyét mutatta be a vállalatok zöld átmenetében. A tőzsde szerepe már csak azért is kiemelkedő, mert az ESG először a tőkepiacon jelent meg, mint kockázatkezelési módszer, és innen gyűrűzött tovább a hitelpiacra, majd a reálgazdaságba. Ma pedig egyre jellemzőbb, hogy a vállalatok csak akkor juthatnak forráshoz, ha az ESG-keretrendszerben őket érő kockázatokat és ezek kezelését hitelesen tudják bemutatni. A budapesti tőzsde célja, hogy minél több hazai vállalat papírjaival lehessen ott kereskedni, hiszen ez a teljes magyar gazdaságra jótékony hatással van. Ehhez minden segítséget igyekeznek megadni a vállalkozásoknak, számos projektet indítottak a BÉT50 Klub-tól kezdve, ahol vállalati sikersztorikat mutatnak be, a mentor programjukon át a BÉT Xmatch platformig, ahol a befektetőket szólítják meg. A cégek fenntarthatósági átmenetét is igyekeznek támogatni, például 50%-os támogatást nyújtanak a cégeknek zöld keretrendszer kialakítására igénybevett tanácsadási szolgáltatásokra, de a vállalatok belső ESG-képzését teljes mértékben állják az akkreditált ESG-tanácsadó partnereiken. Összességében a BÉT egyfajta ESG-tudásközponttá szeretne válni, amelyben a reálgazdasági szereplők, a bankok, egyetemek és tanácsadók is helyet kapnak.
Dr. Szalay Rita, az ESG Capital Solutions Kft. ügyvezető igazgatója előadásában az ESG terjedését abból a szempontból közelítette meg, hogy a mozgatórúgókat egyrészt a gazdasági szereplőkben (befektetők, vevők, hitelezők) azonosította, ám emellett külső, kényszerítő erőt jelentenek az egyre specifikusabbá és kiterjedtebbé váló szabályok is. Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozási akciótervének fő célja, hogy a tőke- és hitelpiacról is minél több pénzt csatornázzon a fenntartható befektetések felé, mert a közösségi és állami költségvetési források nem elegendőek a kitűzött célok eléréséhez. Ezzel párhuzamosan pedig fontos, hogy a valóban fenntartható befektetéseket azonosítani lehessen, a nem megfelelőket kiszűrni, hogy ezek az információk megfelelően kommunikálhatók legyenek a piaci szereplők felé. E célból a szabályozási keretek egyre pontosabbá és szigorúbbá válnak, a jelenleg még sokszínű és gyakran egymásnak is ellentmondó jelentéstételi keretrendszereket, szabványokat pedig egységesítik.
A második műhelybeszélgetést is egy interaktív szekció követte, a felkért előadók és a közönség bevonásával. A közönség részéről érkező kérdések között szerepelt, hogy “Hoz valódi változást a hazai cégek életében az ESG, vagy papírtigris marad? Csak a tőzsdén jegyzett cégeket érinti, a pénzügyi szolgáltatókat, vagy akár a KKV-ket is?“
Felkért hozzászólóként Dr. Győri Zsuzsanna, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ (CESIBUS) vezetője, egyetemi docens rövid prezentációjában a GRI (Global Reporting Initiative) nevű, globálisan is népszerű fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszer egyes követelményeit feleltette meg az ESG-szempontokkal. Feltette a kérdést, hogy szükség van-e új szabványok bevezetésére, amikor álláspontja szerint a jelenleg is használatban lévők megfelelnek a célnak.
Szintén felkért hozzászólóként hallgathatta meg a közönség Sass Pál, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. igazgatójától az MFB fenntarthatósági törekvéseit és vívmányait az ESG-keretrendszer tükrében. Kiemelte többek között, hogy a bank a KÖVET Egyesület segítségével kiszámolta működésének karbonlábnyomát, illetve átállt a zöld irodai működésre. De megkezdte fenntartható finanszírozási portfóliójának kialakítását, és kockázatkezelési keretrendszerébe beépítette az ESG-szempontokat is.
A harmadik és egyben utolsó műhelybeszélgetést, amely az “ESG – Minek is nevezzelek?” címet viselte, Herner Katalin a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója vezette le.
Első előadóként Prof. Dr. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára „Kezdetben volt a recycling – 50 év vállalati fenntarthatósági mozgalmai 18 név alatt” címűelőadásában megjegyezte, hogy a fenntartható fejlődés divat lett, azonban vannak jó és rossz divatok. A szélsőséges mozgalmak rossz irányba viszik a zöld törekvéseket. Számos aktuális téma van, amivel foglalkozni kellene, például fajkihalás, foszfor- nitrogénciklus, földhasználat, de jelenleg csak a felmelegedés van a fókuszban. Időben visszatekintve először a recycling irányzat tűnt fel, aztán kronológiai sorrendben a tisztább termelés, a szennyezés-megelőzés, a Zero emission, a Nemnövekedés, a Zöld gazdaság, a Triple-bottom-line (3P), az Életciklus elemzés (LCA), a Fenntartható fogyasztás, a Vállalatok társadalmi felelőssége (CSR), a Környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 14001, EMAS), a Kék gazdaság, a Közös értékteremtés (CSV), az Ipari ökológia / szimbiózis, a Közösségi gazdaság, a Körforgásos gazdaság, a Fenntartható fejlődés célok (SDGs), az Öko-hatékonyság, a Net Zero (N0), az ESG (Environmental, Social & Governance), és végül a DNSH (Do No Significant Harm). Ezen mozgalmaknak, projekteknek kb. 10 éves az életciklusuk. Az a kérdés, hogy múló divathullámok csupán, vagy valódi fejlődés várható-e tőlük, és mennyiben különböznek, mennyiben azonosak. Kétség kívül jelenleg a Vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) megjelenésével az ESG-re összpontosítunk.
Szilágyi Artúr, a WWF éghajlatvédelmi szakértője, „Zöldrefestés: a jó, a rossz és a csúf” című előadását a fenntartható fejlődés meghatározásával kezdte, majd példákon keresztül szemléltette, hogy milyen mértékben feszegetjük a természet eltartóképességének határait. Lesújtó adat, hogy a Globális Élő Bolygó Index 69%-os csökkenést mutatott 1970 és 2018 között. A Globális környezeti problémák sokrétűek, hatásviselői az emberi egészség, élővilág, természeti erőforrások, és az épített környezet. A fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges a Föld tűrőképeségének ismerete. Ennek ellenére a vállaltok csak a karbonlábnyomuk csökkentésére összpontosítanak, ugyanakkor az önkéntes karbon piacon sok rendellenesség fedezhető fel. A zöldítési vagy zöldre festési törekvéseket is nehéz megkülönböztetni, sokszor a vállalatok számára sem egyértelmű egyes projektek hatása. Önkéntes karbon piaci megoldás lehet először is, hogy csökkentsük a karbonkibocsátást a saját értékláncunkban, tudományosan megalapozott célok megvalósításával. Következő lépésként válasszunk minőségi ellentételezési projekteket, melyek hitelesek és maradandó társadalmi és természetvédelmi garanciával rendelkeznek. A természetes élőhelyek rekonstrukciója azért jó megoldás, mivel a jelentős szénmegkötés mellett ezek az élőhelyek számos más ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak, így egységnyi befektetéssel többcélú haszon érhető el.
Az előadásokat követő műhelybeszélgetés legfontosabb kérdései voltak: “Belesimul-e az ESG a vállalati fenntarthatósági mozgalmak (BSM) sorába, mely kezdődött a hulladékminimalizálással, folytatódott a tisztább termeléssel s újabban a körforgásos gazdasággal, s reinkarnálódott 18 különböző név alatt az elmúlt három évtizedben? Fenntarthatóbb lesz-e tőle a világ?“
Felkért hozzászólóként Ódor Erzsébet, a Pátriapharma Kft. fenntarthatósági igazgatója, egyben a KÖVET Egyesület Elnöke hozzászólásában az ESG-t a vállalatok szemszögéből vizsgálta. Úgy véli, nem az ESG menti meg a világot, de eszköz lehet az üzleti világ minden szereplőjének bevonásához a romlás lassításában vagy megállításában. A korábbi környezetirányítási eszközökhöz képest (ISO, EMAS) az ESG az első olyan, amit a pénzvilág kér. Szektoron belül, és önmagához képest mutathatja be a fejlődést, az elérendő célokat. Cégen belül minden szakterület megtalálhatja azt, amivel hozzá tud járulni a jobb környezeti teljesítményhez, holisztikus szemléletet igényel.
Herner Katalin a műhelybeszélgetés keretében hozzátette, hogy az EMAS és az ISO minősítés csak egy keret. Lehet jól és rosszul is csinálni. Tóth Gergely kiemelte: az EU történelmi tette volt, hogy megalkotta a Zöld Megállapodást és az ESG-t, így nemcsak egy nemzetközi civilszervezet foglalkozik a GRI minősítéssel (ami majdnem azonos irányelvek mentén működik, mint az ESG).
A 27. Konferencia zárómomentumaként a jelenlévők rövid búcsúceremónia keretében elköszöntek Dr. Tóth Gergelytől, a KÖVET Egyesület leköszönő főtitkárától, valamint köszöntötték Baka Évát, az új főtitkárt.
A 27. KÖVET Konferencia Zöld Rendezvény Minősítése
Célunk volt, hogy a Zöld Rendezvény minősítés szempontjai szerint környezettudatos és fenntartható rendezvényt szervezzünk, mely előírásokat a tervezés, előkészítés, lebonyolítás és az utómunkálatok során is figyelembe vettünk.
A minősítés témakörei kiterjednek a kommunikáció, közlekedés, helyszín és szállás, beszerzés, anyaghasználat, élelmiszerellátás, szolgáltatások, rendezvénytechnika és berendezés, hulladékgazdálkodás, energia és vízszolgáltatás, társadalom és felelősségvállalás területére.
A helyszín ez alkalommal is a MagNet Közösségi Ház volt, ahol az előző évek tapasztalatai alapján adottak voltak a feltételek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. A Közösségi Ház tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy gyalogosan könnyen megközelíthető, központi helyen van.
A rendezvény során kizárólag újrahasználható étkészletet, edényeket, poharakat használtak a résztvevők. Kerültük az egyszer használatos csomagolóanyagok használatát. A rendezvényteremben és a folyosón is ki voltak helyezve szelektív gyűjtőedények. A Passzold Vissza Tesó kampány keretében a használt mobiltelefonokat is a megfelelő gyűjtőedénybe helyezhették a vendégek.
Az élelmiszerszolgáltató vállalkozás előnyben részesítette a helyi és az évszaknak megfelelő friss alapanyagokat, ételkülönlegességeket, valamint igyekeztek organikus, azaz vegyszer- és műtrágyahasználat nélkül termesztett élelmiszert felkínálni. A még fogyasztható ételmaradékokat az étterem rendszeresen felajánlja a Bike Maffia és a Podmaniczky utcai hajléktalanszálló részére. Ingyenes csapvizet (ivóvizet) és teákat, fair trade minősítésű kávét kínáltak a vendégeknek.
Az energiatakarékosság érdekében csak 21 fokra fűtötték a rendezvénytermet.
A minősítés összesített eredménye a 100-ból 80 pont lett, ami jó eredménynek számít. A továbbiakban is igyekszünk fókuszálni a környezettudatos jó gyakorlatokra és minél többet beépíteni a rendezvényeink során.
A 27. KÖVET Konferencia a Zöld Rendezvény Minősítési skálán 4-es fokozatot ért el, amely jó eredménynek számít.
A konferencia támogatója a Nemzeti Együttműködési Alap.
Fotó: KÖVET Egyesület / Szabó Krisztina
