A Túllövés Napja, 2019. július 29.

A Túllövés Napja, 2019. július 29. – a legkorábbi nap a 70-es évek óta, mióta túlfogyasztásban vagyunk!

#MovetheDate #Mitvállalsz, Ne hagyd, hogy rajtad múljon a Bolygó sorsa!

 

A Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért alapító szervezetei közösen figyelmeztetnek a Túllövés, azaz az emberi túlfogyasztás napján. Ezzel a nappal bezárólag globálisan 7 hónap alatt elfogyasztottuk az egy éves szükségleteinket biztosító, rendelkezésünkre álló természeti erőforráskészleteket. Ez a nap az 1970-es évek óta évről évre hamarabb következik be, idén a legkorábbra, július 29-ére esik. (1. sz. ábra) Ettől a naptól kezdve hitelből élünk!

A dátumot a Global Footprint Network nevű, kanadai környezetvédő civil szervezet határozta meg, saját számításai alapján. A szervezet dolgozta ki az Ökológiai Lábnyom módszert. Az Ökológiai Lábnyom azt fejezi ki, hogy egy ember mennyire terheli meg a természeti környezetet földterületben kifejezve hektár/fő mértékegységben. Jelenleg a CO2 kibocsátás teszi ki egy ember ökolábnyomának 60%-át.  Ezzel szemben a biológiai kapacitás kifejezi a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségét, a kettő hányadosa adja a Túllövés napját. A Túllövés napja egy jelképes dátum, azt a napot jelzi, amikorra az emberiség felhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait, sokkal gyorsabban, mint ahogyan azok újratermelődnének. (2. sz. ábra)

 

A globális ökológiai túlköltekezésnek pedig már egyértelmű jeleit tapasztaljuk szerte a világban, az erdőirtások, talajerózió, biodiverzitás-csökkenés, a klímaváltozást okozó légköri CO2 növekedés formájában, valamint árvizek, erdőtüzek és hurrikánok, viharok képében.

„Jelenleg úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna a rendelkezésünkre. A túlfogyasztásunk fenntarthatatlan és szükségszerűen véget fog érni. Már csak az a kérdés, hogy ezt természeti katasztrófákon keresztül érjük el, vagy előre megtervezzük” – mondta Mathis Wackernagel, az Ökológiai lábnyom mérőrendszer kifejlesztője, a Global Footprint Network hálózat vezetője.

A hazai civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy mérsékeljük fogyasztásunkat és csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, az ENSZ 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Céloknak megfelelően. (3. sz. ábra)

„Az ENSZ AGENDA 2030 programja – benne a Fenntartható Fejlődési Célokkal – jelenleg az egyetlen olyan globális program, melyet minden ország támogat, és amely összefüggéseiben, egységes keretben próbálja kezelni Földünk problémáit, mint az éhezés, szegénység, klímaváltozás. Hazánknak is erőteljesebben kell tennie a célok teljesítéséért hazai szinten, és hozzá kell járulnia a célok megvalósításához globális szinten is.

Magyarország, mint a világ egyik legfejlettebb régiójának tagja, globális felelősséggel is rendelkezik. Helyesen egyre nagyobb figyelmet és támogatást biztosítunk a nálunk szegényebb országoknak – helyben segítjük őket. Azonban figyelnünk kell arra, hogy a nyugati világ által létrehozott környezetromboló mintákat ne adjuk át nekik. Ezért kell a nemzetközi fejlesztési programjainkat is a Fenntartható Fejlődési Célok figyelembevételével végeznünk.” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.

„Hazánkat is közvetlenül érintik azok a problémák, melyekre a Fenntartható Fejlődési Célok hatékony és hosszú távú megoldást kínálnak. Ennek példái a szélsőségessé váló csapadékviszonyok és erdőirtások miatt egyre gyakrabban jelentkező villámárvizek jelenléte, valamint a szintén egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok. Ezért különösen fontos, hogy ezekre hosszú távú megoldást találjunk helyi szinten, ehhez azonban a természetvédelmi szempontokat a társadalmi és gazdasági szempontokkal összehangoltan kell kezelni. Ebben segít a Fenntartható Fejlődési Célok komplex rendszere, amely a különböző területek közötti kapcsolódási pontokra is rávilágít”- mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

 „A KÖVET Egyesület arra kéri a szervezeteket, különös tekintettel tagvállalatait, hogy juttassák el üzenetünket dolgozóik, munkatársaik, vezetőik, családtagjaik felé, hogy ők is csökkentsék fogyasztásukat. Ezen kívül tegyenek vállalást a #MoveThe Date, #Mitvállalsz? mozgalom keretében és osszák meg közösségi felületeiken (ez lehet videoüzenet vagy fotó), további cselekvésre bíztatva embertársainkat.”- mondta Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója – „Nem késlekedhetünk, közösen kell megfordítanunk a túlfogyasztás negatív folyamatát, de legalább évről évre toljuk minél későbbre a Túllövés Napját.”

#MoveThe Date, #Mitvállalsz?

 

Csatlakozz te is a mozgalomhoz! A Global Footprint Network nevű nemzetközi környezetvédő civil szervezet utat mutat ökológiai lábnyomod csökkentéséhez, hogy elérjük azt a fogyasztási mintát, amikor csak egy bolygót használunk. Te is tegyél vállalást, változtass életmódodon, fogyasztási szokásaidon, hogy minél később következzen be a Túllövés Napja a jövőben. Mérd fel saját lábnyomod, és ha a rendelkezésre álló biokapacitásnál (ez hazánkban 2016-ban 2,5 ha) magasabb az érték, akkor sürgősen változtass! Ökológiai lábnyom kalkulátor.

Eddig több mint 39 000 ember írta alá Európában azt a petíciót, amelyben kérik a döntéshozókat, hogy a biológiai erőforrás-gazdálkodást emeljék be a döntéshozatali eljárásokba, annak érdekében, hogy későbbre toljuk ki a Túllövés napjának dátumát. A Túllövés napja egy jelképes dátum, azt a napot jelzi, amikorra az emberiség felhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait, sokkal gyorsabban, mint ahogyan azok újratermelődnének. Ettől a naptól kezdve hitelből élünk! Csatlakozz Te is az aláírók népes táborához!

 Fotó: Dr. Mathis Wackernagel, az ökolábnyom feltalálója, a Global Footprint Network alapítója és vezérigazgatója (Fotó: Global Footprint Network)

További információ:

Bíró Imola, kommunikációs munkatárs, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért, Tel: +36 20 317- 2389 – biro@kovet.hu – www.kovet.hu

Ábrák:

 

  1. ábra: A globális Túllövés napjának időpontjai 1970 – 2019 között (forrás: http://data.footprintnetwork.org)

 

  1. számú ábra: A világ biokapacitásának és ökolábnyomának alakulása az utóbbi 46 évben

(forrás: http://data.footprintnetwork.org)

 

  1. ábra ENSZ AGENDA 2030 Fenntartható Fejlődési Célok

 

Háttérinformációk:

 

  1. Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért
  2. október 13-án alakult meg a Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért. Az ENSZ összes tagországa 2015. szeptemberében egyhangúlag fogadta el Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját, benne a 17 Fenntartható Fejlődési Céllal. A célokat úgy alkották meg, hogy azokon együtt tudjon dolgozni a kormányzat, a tudományos, gazdasági, civil közösség. A kerekasztal megalapításával a célok sikeres megvalósításáért tesznek a civil szervezetek eszközeivel. (http://ffcelok.hu/)

 

  1. KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért közhasznú, nem nyereségorientált szervezet. 1995-ben alakította 25 alapító kis- és nagyvállalat, a környezettudatos vállalatirányítás elterjesztése érdekében.  A KÖVET vállalatokat tömörítő egyesület, tagjainak száma több mint 50. Tagvállalatai között elősegíti a tapasztalatcserét és a jó gyakorlatok átadását, valamint olyan módszereket dolgoz ki, népszerűsít és alkalmaz, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti, a társadalmi és a gazdasági érdekeket. 

Az Egyesület az International Network for Environmental Management (INEM) magyarországi tagszervezete, a Global Footprint Network (GFN) és a European Resource Efficiency Knowledge Centre (EREK) magyarországi tagja; továbbá a Global Reporting Initiative (GRI) szervezeti együttműködő partnere. Alapítótagja a Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért szervezetnek.

Hosszú távú célja a szervezetek segítése a fenntarthatóság útján, így a környezetvédelem mellett nagy hangsúlyt helyez a cégek társadalmi és helyi gazdasági felelősségére is. Az Egyesület elnöke Ódor Erzsébet, a Chinoin Zrt. környezet-, egészség- és munkavédelmi vezetője, a MAGYOSZ Környezetvédelmi Albizottságának vezetője. A KÖVET főtitkára Dr. Tóth Gergely, a Kaposvári Egyetem professzora, A Valóban Felelős Vállalat (2007) és a Gazdasággép (2016) c. könyvek szerzője. www.kovet.hu

 

  1. Global Footprint Network

A KÖVET 2007-ben csatlakozott a 2003-ban alapított kanadai Global Footprint Network hálózathoz, amely az ökológiai lábnyom számításával foglalkozó tekintélyes tudósokból és tudománypolitikai tanácsadókból álló amerikai testület. William E. Rees és Mathis Wackernagel alkotta meg a hetvenes években a ma egyre elterjedtebbé váló ökológiai lábnyom mutatót.

www.footprintnetwork.org/  www.overshootday.org

 

  1. Biokapacitás / ökológiai lábnyom

Globálisan számolt biokapacitás (2016-ban): 1,63 globális hektár     

Globális ökolábnyom (2016): 2,75 globális hektár

Hazánkra kiszámolt biokapacitás (2016-ban): 2,5 globális hektár

Átlagos magyar ökolábnyom (2016-ban): 3,6 globális hektár