A hazai fenntarthatósági törekvésekben és az ESG-jelentésekben kevesebb szó esik az „S” (társadalmi) pillérről, azon belül is a legfontosabb vállalati erőforrásról: a munkavállalóról. A KÖVET Egyesület és a Personal Best Mozgásszervi Rendelő közös szakmai klubnapja pontosan erre a hiányosságra rávilágítva bizonyította be, hogy a munkavállalói jólét, a mozgásszervi megelőzés és a cselekvő gondoskodás nem csupán szimpatikus humánerőforrás-hóbort, hanem kemény üzleti és gazdasági tényező.
Így válik a megelőzés stratégiai kérdéssé
A napot Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezetője nyitotta meg, bemutatva, miként illeszkedik a dolgozói egészségfejlesztés a fenntarthatósági stratégiákba és a szervezet Zöld Iroda Programjába. Katalin felvezette a rendezvény társszervezőjét, a Personal Best csapatát, akik már 2010 óta elkötelezett tagjai az egyesületnek.
A szót Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője vette át, aki arra a kérdésre, hogy ki mozgott már aznap, a tétovázóknak megnyugtatásul egyből hozzátette: mindenki mozgott már, a kérdés csak az, hogy mennyit és hogyan – hiszen a mozgás maga az élet.
„Lehet, hogy nem tűnik soknak a mozgásszervi panaszok miatti 18%-os munkakiesés. De ha hozzátesszük, hogy egy kulcsember kiesése akár 3 millió forintjába is kerülhet a cégnek, ráadásul az első két hét táppénzét a munkáltató fizeti, rögtön látható a súlyos gazdasági kockázat.”
A Personal Best több mint 30 000 munkavállaló anonim adataira épülő Országos Mozgásszervi Felméréséből kiderült, hogy a dolgozók 23%-a tapasztalt kisugárzó fájdalmat az elmúlt három hónapban. Ez a tünet időzített bombaként ketyeg a szervezetekben: míg egy egyszerű idegbecsípődés napokra, egy kialakuló gerincsérv már hetekre vagy hónapokra is kiesést jelenthet.
Krisztián a megoldáshoz 3+1 alappillért határozott meg a szakemberek számára:
1. Belső felelős (Nagykövet): Ne társadalmi munkában, hanem a hivatalos feladatkör részeként lássa el a feladatát.
2. Valódi adatok: Mérések híján a vállalati egészségnapok csak ad hoc akciók maradnak.
3. Menedzsment-elköteleződés: Stratégiai támogatás, büdzsé és idő híján a HR, Wellbeing felelős vagy az EHS hiába küzd.
● +1. Belső nyitottság: A felmérés szerint a dolgozók 86%-a nyitott a megelőzésre – a feladat csupán az, hogy munkakörtől függetlenül elérhető lehetőségeket kínáljunk számukra, mint amilyen a digitális és jelenléti elemeket ötvöző Testmentor Program.
Vállalati műhelytitkok: A szélmalomharctól a 13 éves átlagos munkaviszonyig
Az első kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők a gyakorlati megvalósítás és a vállalati kultúraformálás kihívásait járták körül.
A KKV-s szférát képviselő Ódor Erzsébet, a CF Pharma fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy a mozgásszervi megelőzés terén a legnagyobb kihívást a szemléletformálás jelenti. A dolgozók többsége ugyanis csak akkor kezd el figyelni a testére, amikor már megjelent a fájdalom. A cég a VSME standard alapján készített önkéntes ESG-jelentést, és különös figyelmet fordít a 12 órás műszakban, védőruházatban dolgozó fizikai munkásaira, akiket helyi tájékoztatókkal és hírlevelekkel érnek el, míg a vezetőiknek kéthetente „Házi tanodát” tartanak.
A multinacionális struktúrák világából Ősz Krisztina, a Siemens EHS vezetője osztotta meg tapasztalatait. A Siemensnél az egészségfejlesztés 2010 óta a fenntarthatósági jelentések és a szigorú KPI-ok része. A cégvezetés elvárja, hogy a Work Well-being Score 80% felett legyen, az évi 40 óra kötelező továbbképzésből pedig 6–8 órát kifejezetten egészségtudatosságra fordítanak. Mindezt egy teljes anonimitást garantáló mentális és életvezetési támogatási rendszer (EAP) egészíti ki.
A beszélgetés egyik leginkább inspiráló történetét Zoboki Zoltán, a Cewe Magyarország ügyvezetője hozta el. Zoltán felidézte, hogy amikor 24 évvel ezelőtt átvette a cég vezetését, az alapító egyetlen kulcsmutatót adott ki számára: „Mennyi időt töltenek az emberek betegállományban?” Ez a kiinduló KPI határozta meg a vállalat teljes egészségügyi stratégiáját.
A Cewe-nél a megelőzésnek évtizedes hagyománya és rendszeressége van:
● Kétévente átfogó gerinc-állapotfelmérést, a köztes években pedig testösszetétel-mérést és táplálkozási tanácsadást tartanak.
● Több mint 10-15 éve folyamatosan működik náluk a rendszeres irodai masszázs.
● Közösségépítő kezdeményezésekkel – mint a két éve tartó „Plank Challenge”, a „Wall Sitting” vagy a közös futások – teszik a mindennapok részévé a mozgást.
Zoltán büszkén emelte ki, hogy az országban elsőként nyerték el a Gerincbarát Munkahely minősítést. Ennek a gondoskodásnak pedig mérhető eredménye van a munkavállalói megtartásban: bár a dolgozóik negyede az utóbbi években belépett fiatal, a cég teljes átlagos munkaviszonya majdnem 9 év, míg a régebbi gárdánál több mint 13 év.
Makroszintű kihívások: Vezetői tudáshiány és állami stratégia
A második kerekasztal-beszélgetés a rendszerszintű problémákat, az állami szerepvállalást és az egyéni felelősséget helyezte a fókuszba.
„A cégvezetők 86%-a elvben rendkívül fontosnak tartja a dolgozók egészségét, mégis mindössze 17–20%- uk építi be ezt stratégiai szinten a mindennapi működésbe. Ennek hátterében nem a rosszindulat, hanem a vezetői tudáshiány és a módszertani keretrendszerek hiánya áll.” – hívta fel a figyelmet Dr. Toldy Anna, az EMEGY Egyesület vezetője.
Dr. Toldy Anna rávilágított arra a riasztó társadalmi valóságra is, hogy a felnőtt lakosság jelentős része fizikai inaktivitásban él. A statisztikák szerint a 30 év alatti munkavállalók egyharmada már rendelkezik legalább egy krónikus betegséggel, ez az arány pedig 60 éves korra meghaladja a 60%-ot. Anna hangsúlyozta: a stressz és a kiégés után a mozgásszervi panaszok jelentik a második legnagyobb kockázati tényezőt a munkahelyeken, kezelésükre pedig elengedhetetlen lenne az átlátható szakmai protokollok kidolgozása.
A kormányzati és civil törekvések oldaláról Földesi-Kiss Nikolett nyújtott betekintést a makroszintű stratégiákba. Nikolett megosztotta, hogy az Aktív Magyarország Program átkerült a Belügyminisztérium Sportért Felelős Államtitkárságához. Céljuk a lakosság és a munkavállalók cselekvő megmozgatása olyan gyakorlati eszközökkel, mint a kerékpáros munkába járás támogatása, az adómentes flotta-beszerzés, vagy a nagy sikerű Millió Lépés a Cégért program.
Emellett kiemelte az Aktív Sportnagykövet képzés sikerét és jelentőségét is: jelenleg már több mint 450 képzett nagykövet dolgozik az országban – beleértve az egészségügyi intézményeket is –, akik belső motivátorként, helyi szinten segítik a munkahelyi közösségek aktívabbá válását.
Nikolett és Anna egyaránt rámutattak arra a komoly szabályozási akadályra, hogy az egészségfejlesztő vállalati juttatásokat jelenleg 1,4-es adószorzó sújtja, ami büntetőadóként hat, és sok céget eltántorít a beruházásoktól. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a formális, csupán vérnyomásmérésre korlátozódó üzemorvosi vizsgálatok helyett valódi, kockázatalapú szűrésekre és megelőző protokollokra van szükség.
Éles szakmai kritikákat fogalmazott meg Pethő Krisztián is, aki kendőzetlenül mutatta be a hazai munkakörnyezet árnyoldalait:
● „A nyomtatópapír-szindróma”: Rámutatott, hogy a modern irodák ellenére a magyar munkahelyek legelterjedtebb ergonómiai segédeszköze továbbra is a 500 lapos A4-es nyomtatópapír, amit a dolgozók a kijelzők alá pakolnak.
● Fájdalomcsillapító-kultúra: Megelőzés hiányában a munkavállalók nem a kiváltó okot szüntetik meg, hanem bekapnak egy fájdalomcsillapítót, és görnyednek tovább.
A kerekasztal végén azonban egy rendkívül pozitív és előremutató kezdeményezésről is lehullott a lepel: Dr. Toldy Annáék és az EMEGY egy hiánypótló vezetői képzésen dolgoznak! A program kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy módszertani keretrendszert és gyakorlati tudást adjon a döntéshozók kezébe. Ezzel a módszertannal a vezetők végre képesek lesznek az emberközpontú, jóléti szemléletet közvetlenül átültetni a mindennapi vállalati stratégiába, áthidalva a szándék és a megvalósítás közötti szakadékot.
Elméletből gyakorlat: Mozgás snackek a színpadon
A klubnap különlegessége az volt, hogy a résztvevők nemcsak hallhattak a mozgásszünetek fontosságáról, hanem a gyakorlatban is megtapasztalhatták azokat.
A Personal Best gyógytornász-fizioterapeutája, Nagy Noémi egy csontváz segítségével demonstrálta a test anatómiai összefüggéseit. Hangsúlyozta, hogy a váz- és izomrendszert egységként kell kezelni: a tartós, egyoldalú terhelés ellen nem elég csupán nyújtani vagy erősíteni, a mobilizálás, az átmozgatás és az erősítés egyensúlyára van szükség.
Noémi konkrét, irodai környezetben is elvégezhető gyakorlatokat mutatott be, míg Krisztián közvetlen humorral fordította le a szakmai anatómiát a laikus közönség számára. A tudományosan igazolt „mozgás snackek” képesek megszakítani a mozgásszervi elváltozások kialakulásának folyamatát.
Mi nagyon jól éreztük magunkat, és a visszajelzések a közönség részéről is nagyon pozitívak voltak. Például Nyikos Ágnes, az Italoskarton Egyesülés vezetője a következőkkel méltatta a rendezvényt: „Végre egy klubnap, ami arról szól, amit egész életemben képviseltem: a mozgásról és az egészségről. Óriási öröm látni, hogy ez a terület végre megkapja a neki járó figyelmet az ESG fókuszában is.”
