Követ logó
Követ logó
Követ logó

Green Economy – ESG és fenntarthatóság a kkv-k számára

Szerző: Herner Katalin, KÖVET Egyesület, ügyvezető igazgató, akkreditált ESG tanácsadó

Kapcsolódó rendezvények, képzések:

1. Bevezető

 

A fenntarthatóság és az ESG (Environmental – környezet, Social – társadalom, Governance – vállalatirányítás) témaköre ma már nemcsak a nagyvállalatokat érinti, minden méretű és iparágú szervezetnél megkerülhetetlen lett. A nagyvállalatokra az Európai Uniós szabályozás kötelezővé teszi, hogy jelentsenek fenntarthatósági teljesítményükről. (CSRD direktíva, CSDDD irányelv, ESRS szabványok).[1] A kkv-k is egyre inkább szembesülnek ezekkel az elvárásokkal: a vevőik, partnereik, a finanszírozók mind elvárják a felelős működést és az átláthatóságot.

A kérdés egyszerű: hogyan tud egy kisebb cég lépést tartani és megfelelni a kihívásoknak? A válasz: kis lépésekben, tudatos döntésekkel, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti erőforrás felhasználást és terhelést és üzleti előnyöket is hoznak egyrészt a csökkentett kiadások, másrészt az ezzel járó versenyelőnyből kifolyólag.

De mit is értünk felelős vagy fenntarthatóbb működés alatt? A fenntarthatóság nem újkeletű téma, már a 90-es évek óta foglalkoznak vele vállalatok, szervezetek, államok, mostanra azonban megkerülhetetlen téma lett. Miért is? Mert gazdaságunk és társadalmunk jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a túlzott erőforrás felhasználás, a túlfogyasztás, a nagymértékű hulladék képződés, a levegőbe, talajba, vízbe történő szennyezések, a termőtalaj degradációja, a klímaváltozás hatásai, a globális egyenlőtlenségek és szegénység…mind-mind olyan téma és tünet, ami a jelen korra jellemző, az emberi gazdaság és társadalom okozta és hosszú távon komoly következményekkel járnak.

Ezek kiküszöbölésére és a hatások enyhítése és megelőzése érdekében az ENSZ megalkotta a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG)[2] 2015-ben, az Európai Unió pedig a Zöld Megállapodást (Green Deal) 2020-ban, ami széleskörűen ad válaszokat és konkrét feladatokat a fenntarthatóbb és klímasemleges Európa kihívásaira. A szabályozási rendszer részeként született meg az ESG szabályozás[3] 2023-ban.

 

2. Az ESG és a fenntarthatóság három pillére

 

Az ESG három pillére felöleli a fenntarthatóság három dimenzióját, úgymint a környezeti, a társadalmi és irányítási (gazdasági) oldalt és ezen belül ad meg pontos mérőszámokat, követelményeket, amelyeket a vállalatoknak figyelniük kell, indikátorként megadniuk és ha kell fejleszteniük.

Environmental (Környezeti): Az energiafelhasználás, a klímaváltozás, a hulladékkezelés, a körforgás gazdaság, a szennyezések, a vízfogyasztás, vízi és tengeri erőforrások és a biodiverzitás kérdései tartoznak ide.

Social (Társadalmi): A munkavállalói jogok, a sokszínűség, a megbékélés, az emberi jogok és a közösségi kapcsolatok kérdésköre.

Governance (Irányítás): Az átlátható vállalati vezetés, az etikus üzleti gyakorlatok, a korrupció megelőzése, a menedzsment átvilágítása és az igazgatótanács összetétele a jellemző témák.

Az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) szabályozás az Európai Unió által bevezetett jogszabályi keretrendszer, amely arra kötelezi a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat, hogy átlátható módon jelentsenek fenntarthatósági teljesítményükről, kockázataikról és a környezetre gyakorolt hatásukról. Ennek célja az átláthatóság növelése, a fenntartható gazdasági működés támogatása és a vállalatok versenyképességének növelése az európai piacon.

A szabályozásnak való megfelelés a kötelezett vállalatok számára egy összetett ESG stratégia építést jelent, az ESG lépései közé tartozik a vállalat jelenlegi helyzetének felmérése, a fenntarthatósági célkitűzések meghatározása, egy cselekvési terv kidolgozása, majd az ESG-jelentések elkészítése és közzététele, amely magában foglalja a kockázatkezelés kiépítését, a belső felelősségvállalás kialakítását, valamint az adatszolgáltatást és a külső hitelesítést. Maga a fenntarthatósági jelentés elkészítése egy összetett szabványrendszer (ESRS – Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványok) mentén történik a kötelezett nagyvállalatok számára, ami jelentős idő és erőforrás igényes feladat.

 

3. ESG egyszerűen – VSME

 

Az ESG szabályozás elsősorban a nagyvállalatokra terjed ki, azonban a beszállítói lánccal a kisebb vállalatok bevonására és a tőlük származó adatokra és információkra is szüksége van a vállalatoknak a megfeleléshez és a jelentéstételhez. Ez azt eredményezi, hogy a kisebb (alkalmazotti létszámmal és árbevétellel) rendelkező vállalkozásoknak is fel kell készülniük arra, hogy a saját működésükkel kapcsolatban adatokat, információt gyűjtsenek és adott esetben szolgáltassanak vevőik, megrendelőik, hitelezőik felé.

A nagyvállalatok számára a feladat óriási és sürgető, az évente megjelenítendő adatok körét lényegességi elemzés, kockázatelemzés, érintetti bevonás és több száz indikátorból álló mérőszám rendszer alkotja, amelyeket a szabályozás és a hozzájuk tartozó szabványok (ESRS) határoznak meg.

A kis- és középvállalatok valamint a szabályozásból (egyelőre) kimaradó nagyvállalatok számára megalkottak egy olyan módszert, amely leegyszerűsíti és lecsökkenti azon adatok körét, amelyekkel egy vállalkozás bemutathatja tevékenysége fenntarthatósági vonatkozásait. A VSME[4] módszert ugyanaz a szervezet dolgozta ki, mint a nagyvállalati ESRS szabványt (EFRAG). A VSME jelentése: Önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány a tőzsdén nem jegyzett kkv-k számára.

Önkéntes, hiszen nem kötelező előírás, az az Európai Unió jogszabályi környezetében ugyanakkor sok szervezet (a klasszikus kkv körön túl a CSRD-ból kieső, 1000 fő alatti vállalatok) számára jelenthet megoldást a fenntarthatósági jelentés területén.

Szabvány, tehát egységes, struktúrált, jól meghatározott követelményeket tartalmaz azok számára, akik e szerint jelentenek. Ráadásul skálázható, a két (az Alap – Basic és az Átfogó – Comprehensive) szint egymásra épül és lehetőséget biztosít a fejlődésre.

Fenntarthatósági, hiszen a két szinten meghatározott jelentéstételi követelmények követik az ESRS logikáját és felépítését egy lényegesen egyszerűbb, kevesebb adatot felölelő rendszerben.

A módszer kétmodulos megközelítésben adja meg a szükséges indikátorok körét a rugalmasság és skálázhatóság érdekében:

  1. Alapmodul (Basic): Minimális fenntarthatósági jelentéstételi követelményeket határoz meg, így alkalmas korlátozott jelentéstételi kapacitással rendelkező kkv-k, vállalkozások számára.
  2. Átfogó modul (Comprehensive): Az alapmodul indikátorait egészíti ki, már tartalmazza a bankok, befektetők és üzleti partnerek által elvárt adatokat és információkat. Ezáltal lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy az érdekelt felek igényei alapján bővítsék a jelentéstételt.

Nézzünk példákat, miről is kell jelentenie egy vállalkozásnak ahhoz, hogy bemutassa fenntarthatósági teljesítményét.

Környezeti mérőszámok (E)

  • Energiafogyasztás, energiahatékonyság: milyen típusú energiát és mennyit használnak egy év alatt, van-e megújuló energia fogyasztásuk (napelem, zöldáram szerződés), LED világítás, hőszigetelés, energiatakarékos gépek.
  • Üvegházhatású gáz kibocsátása
  • Szennyező anyagok kibocsátása
  • Vízfogyasztás, vízkivétel, felhasznált víz minősége
  • Keletkező hulladék mennyisége, csökkentése és újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés
  • Fenntartható beszerzés: helyi alapanyagok, környezetbarát csomagolás.

Példa: Egy pékség hővisszanyerő rendszert épített be a kemencébe, így 20%-kal csökkentette az energiafelhasználást, ami gazdasági előnnyel is jár és ezáltal csökkent az üvegházhatású gáz kibocsátása.

Társadalmi, szociális mérőszámok (S)

  • Munkavállalói jólét: biztonságos munkakörnyezet, egészségprogramok.
  • Munkavállalói jogok és fejlődés: javadalmazás, kollektív szerződés, képzési lehetőségek
  • Esélyegyenlőség: sokszínűség, családbarát intézkedések.
  • Kapcsolat a közösséggel: helyi kezdeményezések támogatása.

Példa: Egy szolgáltató cég a dolgozóknak havi egy munkanapot ad önkéntes közösségi munkára, amely erősíti a csapatot és javítja a cég megítélését, miközben ez a helyi közösségnek értékteremtő munkát jelent.

Vállalatirányítási mérőszámok (G)

  • Átláthatóság: szabályos könyvelés, világos döntéshozatal.
  • Etikus működés: korrupcióellenes szabályok, etikai kódex.
  • Felelős tervezés: hosszú távú stratégia, kockázatok kezelése.

Példa: Egy kis IT cég nyilvánossá tette etikai kódexét, amelyet minden beszállítóval aláírat – így épít bizalmat és átláthatóvá teszi a cég működését.

Kapcsolódó rendezvények, képzések:

4. Esettanulmányok

Esettanulmány 1 – Zöld iroda: Egy könyvelőiroda papírmentes működésre váltott. Digitális számlázás és dokumentumtár révén 70%-kal kevesebb papírt használt, és ügyfeleit is bevonta a folyamatba. Ezáltal csökkent a beszerzett papír mennyisége, a tárolási szükséglet, a keletkező hulladék mennyisége és még a postaköltség is.

Esettanulmány 2 – Energiahatékonyság: Egy kis gyártóüzem LED világítást és mozgásérzékelős lámpákat szerelt fel az üzem teljes területén. Az áramfogyasztás egy év alatt 30%-kal csökkent, ami jelentős megtakarítást jelent és egyben csökkent a cég üvegházhatású gáz kibocsátása is.

Esettanulmány 3 – Közösségi kapcsolat: Egy helyi étterem a megmaradt ételt helyi civil szervezetnek adományozza, akik a környékbeli rászorulókon tudnak ezzel segíteni. A cég csökkenti a pazarlást, a keletkező hulladék mennyiségét és jó kapcsolatot épít a környéken, ami a vállalat megítélését is javítja.

 

5. Hogyan kezdjen hozzá egy kkv?

 

A vállalkozások a maguk szintjén és lehetőségeihez mérten kezdjék el feltérképezni és javítani saját működésüket fenntarthatósági szempontból. Ehhez módszerek, eszközök és útmutatók állnak a rendelkezésükre[5]. Az alapvető lépések:

  1. Jelenlegi helyzet felmérése, átvilágítás: Mérje fel a vállalat jelenlegi ESG állapotát, azonosítva a meglévő erősségeket és gyengeségeket a környezeti, társadalmi és irányítási területeken. A telephely környezeti felmérésére használható eszköz az ökotérképezés. A környezeti hatás mátrix segítségével a tevékenység környezeti hatásai azonosíthatóak.
  2. Célkitűzések: Döntse el a vállalat fenntarthatósági céljait, amelyekhez a jövőben igazítani szeretné a működését. Válasszon ki a vezetőség 1-2 konkrét célt, ami rövid távon megvalósítható és mérhető eredményt ad (pl. papírfelhasználás felezése, energiaszámla 10%-os csökkentése, munkatársak képzési támogatása).
  3. Cselekvési terv kidolgozása: Készítsen egy részletes akciótervet arról, hogyan fogja elérni a kitűzött célokat, mely intézkedéseket kell bevezetni, a feladatokhoz felelősöket és határidőket is célszerű rendelni. Ne akarjunk mindent egyszerre, kezdjük kis lépésekkel!
  4. Munkavállalók bevonása: Vonjuk be a dolgozókat, kérjünk ötleteket tőlük és legyenek részesei a megvalósításnak is.
  5. Adatszolgáltatás és jelentéskészítés: Gyűjtsük össze a megfelelő adatokat, és készítsünk egyszerűsített fenntarthatósági (ESG) jelentést akár VSME szabvány szerint. Kérjük a jelentések és adatok külső hitelesítését a hitelesség és megbízhatóság növelése érdekében.
  6. Kommunikáció: Mutassuk be ügyfeleinknek és partnereinknek, nem utolsó sorban munkatársainknak, milyen célokat tűzött ki a vállalkozás és milyen eredményeket ért el. A jelentést (egy ppt diasor akár) közzétehetjük az éves jelentés részeként vagy önállóan, elküldhetjük vevőinknek, partnereinknek, hitelezőinknek és kommunikálhatjuk a vállalat honlapján és Social Media felületein is.

 

6. A hazai ESG szabályozás

 

istockphoto-1434437996-612×612

A hazai ESG szabályozás célja, hogy összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, ennek érdekében követi az EU-s szabályozás változásait. A magyar ESG-törvényt[6] 2023 decemberében fogadták el, és 2024. január 1-jén lépett hatályba a jelentéstételi kötelezettségek egy része. A legutóbbi, harmadik módosításra 2025 nyarán került sor, amely – összehangban az EU-s Omnibus javaslatcsomaggal – jelentős könnyítéseket hozott a vállalatok részére. A vállalatok jelentős része kikerült a szabályozás alól.

Kikre vonatkozik a hazai ESG szabályozás?

A magyar jogszabály szerint a közérdeklődésre számot tartó (tőzsdei) nagyvállalatok, amelyeknél az előző két üzleti évben legalább két pénzügyi mutató meghaladta az alábbi határértékeket: 10 milliárd forint mérlegfőösszeg, 20 milliárd forint éves nettó árbevétel, vagy 500 fő átlagos foglalkoztatotti létszám. Illetve a meghatározott, környezetre vagy társadalomra jelentős hatású iparágakban tevékenykedő 500 fő fölötti vállalatok.

A módosított szabályozás átmeneti mentességet biztosít a kisebb piaci szereplők számára:

Mikro- és kisvállalkozások esetében 2027. június 30-ig nem kötelező az ESG-átvilágítás a nagyvállalati beszállítói láncban, semmilyen adat nem kérhető tőlük.

Ugyanígy 2027. június 30-ig a középvállalkozások sem kötelezhetők ezen időpontig ESG-kérdőív kitöltésére, de önkéntesen szolgáltathatnak adatokat.

7. Összegzés

 

Az ESG és a fenntarthatóság nem csak kötelezettség. Lehetőség a kkv-knak arra, hogy költséget takarítsanak meg, versenyelőnyt szerezzenek, megfeleljenek a vevők, partnerek elvárásainak és jó hírnevet építsenek mind a munkavállalóik, mind partnereik vagy a helyi közösség köreiben. A kis lépések is számítanak: minden energiatakarékos izzó, minden papírtakarékos megoldás és minden etikus döntés hozzájárul a vállalkozás és a környezet jövőjéhez.

A fenntarthatóság nem luxus, hanem befektetés a jövőbe – és már ma is kézzelfogható előnyöket hoz a kkv-knak.

 

8. Irodalomjegyzék

Lépések cikkek

Megnézem

Lépések articles

Check out the latest articles.

More info

Ökolábnyom-számláló

Töltsd ki kérdőívünket! A kitöltés 8-10 percet vesz igénybe.

Megnézem

SDG indikátor

Tudja meg, milyen SDG célokhoz járul hozzá vállalkozása.

Megnézem

Ecological Footprint Calculator

Look at the counter

More info

SDG calculator

Look at the sustainable development goals

More info