Fotó: Pixabay 3598555
A klímaváltozás hatásai ma már nem távoli forgatókönyvek, hanem a vállalatok működését, költségeit és reputációját közvetlenül befolyásoló tényezők. Az emelkedő átlaghőmérséklet, a gyakoribb hőhullámok, a csapadék szélsőséges eloszlása és az aszályos időszakok mind olyan kihívások, amelyekre a telephelyeknek és irodakörnyezeteknek is reagálniuk kell. A „Biodiverzitás a vállalatoknál” projekt erre kínál rendszerszintű választ
Különösen érintettek azok a cégek, amelyek városi vagy városkörnyéki környezetben működnek, nagy arányban rendelkeznek burkolt felületekkel, illetve jelentős zöldfelületet tartanak fenn, de annak működése nem alkalmazkodik a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. A hagyományos, intenzív fenntartási gyakorlat – rendszeres nyírás, öntözés, tápanyagutánpótlás – egyre költségesebb, miközben a zöldfelületek állapota romlik.
Fotó: Pixabay 4827133_1920
A KÖVET Egyesület számára a „Biodiverzitás a vállalatoknál” projekt nem előzmények nélküli kezdeményezés. Az elmúlt években a klímaváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást támogató programok – többek között a LIFE-CLIMCOOP és az Erasmus+ Build Green projektek – során számos olyan vállalati és települési jógyakorlatot gyűjtöttünk össze, amelyek bizonyították, hogy a természetalapú megoldások egyszerre szolgálják a klímaadaptációt, a költséghatékonyságot és az élhetőbb környezet kialakítását. A téma a KÖVET Zöld Iroda Programjában is egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hiszen a zöldfelületek fenntartása és fejlesztése ma már nem csupán esztétikai kérdés, hanem a vállalati működés része. Az ESG-jelentéstételhez kapcsolódó biodiverzitási elvárások (ESRS E4), a zöldinfrastruktúrával kapcsolatos új hazai szabályozások, valamint a vállalatok részéről megfogalmazódó növekvő igény egyaránt azt mutatják, hogy a biodiverzitás és az ökológiai szemléletű zöldfelület-gazdálkodás stratégiai jelentőségű területté vált. A projekt szakmai hátterét tovább erősíti, hogy a KÖVET-en belül rendelkezésre áll az ehhez szükséges speciális szaktudás is.
A KÖVET Egyesület projektjének alapfeltevése, hogy a vállalati zöldfelületek nem pusztán esztétikai elemek, hanem működő ökoszisztémák lehetnek, amelyek klímaadaptációs, vízgazdálkodási és biodiverzitási funkciókat látnak el
Fotó: Pixabay 1585314
A vállalati udvarok, parkolók, fasorok és zöldsávok egyszerre vannak kitéve hőstressznek, vízhiánynak vagy éppen hirtelen lezúduló csapadéknak, valamint intenzív használatnak.
Az ökológiai szemléletű, természetalapú megoldások ezzel szemben:
- csökkentik a hőszigethatást,
- javítják a vízmegtartást és a beszivárgást,
- stabilabb növényállományt eredményeznek,
- hosszú távon alacsonyabb fenntartási költséget jelentenek.
A zöldfelület így nem költségtényező, hanem működési kockázatcsökkentő eszköz.
FOtó: Pixabay 1168612-185504
A projekt közvetlenül kapcsolódik az ESG-elvárásokhoz és a CSRD-jelentéstételhez. Az ökológiai szemléletű zöldfelület-gazdálkodás konkrét, indikátorokkal alátámasztható eredményeket hoz:
- klímaadaptáció (árnyékolás, párologtatás, hőmérséklet-csökkentés),
- vízgazdálkodás (csapadékvíz visszatartása),
- biodiverzitás-növekedés (élőhelyek és ökológiai kapcsolatok),
- működési erőforrásigény csökkenése (víz, energia, munkaerő).
Mindez nemcsak kommunikációs elem, hanem mérhető vállalati teljesítmény
Kinek szól a projekt?
Kis- és középvállalatok számára a hangsúly a költséghatékony, gyors és látványos beavatkozásokon van: vízmegtartás, árnyékolás, alacsony fenntartási igényű megoldások, pozitív munkavállalói élmény.
Fotó: Pixabay 2090757
Nagyvállalatok és ipari parkok esetében a fókusz a hálózatos ökoszisztéma-fejlesztésen, a klímaadaptáción, a reputációerősítésen és a hosszú távú kockázatkezelésen van.
A projekt aktualitását a hazai szabályozási környezet változása is erősíti. A 2023. évi C. törvény (Méptv.) a zöldinfrastruktúrát a települési szövet védendő, biológiai aktivitással rendelkező alapelemeként határozza meg, míg a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a települési zöldinfrastruktúra rendszerét, valamint bevezeti a zöldfelületi tanúsítvány és a zöld védjegy intézményét. A vállalatok számára ezért egyre fontosabbá válik, hogy zöldfelületeiket ne kizárólag esztétikai elemként, hanem stratégiai erőforrásként kezeljék.
A projekt felépítése – hat lépés, egy szemlélet
1. Szemléletformálás
Az első lépés annak felismerése, hogy a hagyományos zöldfelület-kezelés egy megváltozott klímában már nem működik hatékonyan. Az ökológiai megközelítés nem egyedi növényekben, hanem társulásokban gondolkodik. A „fa erdő akar lenni, a virág rét akar lenni” elv arra mutat rá, hogy a stabil működéshez rendszerben kell tervezni.
Fotó: Pixabay 6400177_1920
2. Állapotfelmérés és ökológiai diagnózis
A fejlesztés alapja a pontos diagnózis. A talaj állapota, vízmegtartó képessége, a burkolt felületek aránya és a növényállomány szerkezete mind meghatározzák a zöldfelület működését, rendszerszinten feltárni a problémákat
3. Ökológiai Fejlesztési Terv
Az Ökológiai Fejlesztési Terv nem klasszikus kertészeti terv, hanem stratégiai dokumentum. A tervezés figyelembe veszi az élőhelytípusokat, a szukcessziós folyamatokat, vagyis azt, hogy a természet milyen irányba fejlődne magától.
Fotó: Pixabay 7236640_1920
4. Megvalósítás
A megvalósítás természetalapú megoldásokkal zajlik, mint például: burkolt felületek csökkentése, víz helyben tartása, talajélet javítása, anyagkörforgás helyreállítása, célzott ültetések faj és fajta választások, szerkezetalakítás.
5. Fenntartás és működtetés
Az ökológiai szemlélet egyik legnagyobb előnye a fenntartási logika átalakulása. A hangsúly a megfigyelésen és a finomhangoláson van, nem az állandó beavatkozáson. A természetes anyagok helyben tartása javítja a talajt, csökkenti a vízigényt és mérsékli a költségeket.
6. Monitoring és kommunikáció
A fejlesztések akkor válnak vállalati értékké, ha mérhetők és bemutathatók. Hőmérséklet-csökkenés, vízvisszatartás, biodiverzitás-növekedés – mind olyan indikátorok, amelyek hiteles alapot adnak az ESG-jelentésekhez.
Fotó: Pixabay 3997259
A KÖVET Egyesület „Biodiverzitás a vállalatoknál” című projektjének célja, hogy a zöldfelület stratégiai erőforrássá váljon. Olyan működő ökoszisztémák jöjjenek létre, amelyek támogatják a klímaadaptációt, csökkentik az üzemeltetési kockázatokat, erősítik az ökológiai hálózatot és mérhető ESG-értéket teremtenek.
A projekthez jelenleg pilotként lehet csatlakozni. Az elsőként résztvevő vállalatok kipróbálhatják az ökológiai szemléletű zöldfelület-fejlesztési módszertant, szakértői támogatást kapnak az állapotfelméréstől a fejlesztési terv elkészítéséig, valamint visszajelzéseikkel hozzájárulhatnak a program továbbfejlesztéséhez. Érdeklődés esetén kérjük keresse munkatársunkat, Biró Imolát, a biro@kovet.hu címen.
