Dr. Surman Vivien^1*, Dr. Böcskei Elvira²

^1*Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, surman.vivien@gtk.bme.hu

²Pénzügyek Tanszék, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A cikk elsőként a Vezetéstudomány szakfolyóiratban jelent meg, a szerkesztőség és a szerzők hozzájárulásával közöljük.

Az Európai Unió fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségének keretében jelen kutatás a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) fenntarthatósági attitűdjeinek aktuális helyzetét vizsgálja. A kutatás során 808 magyar kkv vett részt kérdőíves felmérésben, amely a hárompilléres modell és a 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) dimenziói mentén elemzi a fenntarthatósági meglátások és törekvések közötti különbségeket. Az eredmények rámutattak, hogy a kkv-k fenntarthatóság-értelmezései nem egységesek, és ez a definíció jelentősen befolyásolja az SDG-k vállalati relevanciáját és a kapcsolódó törekvéseket. Ennek eredményeként két jelenlét-relevancia térkép készült, amelyek segítik a fenntartható fejlődési célok három fenntarthatósági pillérrel való összehangolását, valamint a magyar kkv-k klaszterekbe rendezését. Eredményeink stratégiai alapot nyújtanak a fenntarthatósági erőfeszítések támogatására irányuló célzott intézkedésekhez. A kutatás megalapozza azokat a célzott beavatkozásokat – és kapcsolódóan a nemzeti szintű szakpolitikát – amelyek hatékonyan segítik a magyar kkv-kat fenntarthatósági vállalásaik teljesítésében.

 A fenntartható fejlődési célok (SDG) megvalósítása az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) tagállamai által 2015-ben meghatározott keretrendszer alapján történik. Ez a keretrendszer 17 fő célt, 169 specifikus célt és 231 egyedi mérőszámot tartalmaz, amelyek segítségével a globális kihívásokra adott válaszok mérhetők és értékelhetők (Luchsinger, 2024). A 2030-as fenntartható fejlődési menetrend hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési célok globális jellegűek és egyetemesen alkalmazhatók, ugyanakkor figyelembe veszik a különböző nemzeti realitásokat, kapacitásokat és fejlettségi szinteket, valamint tiszteletben tartják a nemzeti politikákat és prioritásokat (Transforming our World, 2024).

A fenntartható fejlődési célok elfogadása (2015) óta kilenc év telt el, és az eredmények azt mutatják, hogy a kezdeti lendület részben megtört, a folyamatosan jelentkező újabb és újabb kihívások komoly aggodalomra adnak okot. A 2024-ben elvégzett globális előrehaladás felmérés rávilágított arra, hogy az SDG-k jelenlegi státusza nagymértékben eltér a 2030-ra kitűzött célok elérhetőségétől (1. ábra). (Luchsinger, 2024) A fejlődést visszavetette a 2019-ban kirobbant világjárvány, az országok gazdasága világszerte nehezen tér vissza a COVID-19 előtti szintjére (Ranjbari et al., 2021). A világjárvány mellett a gazdaságokat érintő új nemzetközi kihívások, a globális politikai instabilitás, a háborúk okozta veszteségek, az infláció és az erőforrások ingadozó árai mind hozzájárulnak a célok elérési folyamatában a szakadék elmélyüléséhez (Luchsinger, 2024).

1. ábra: Előrehaladás a fenntartható fejlődési célokban

Forrás: Luchsinger, 2024

Ahogy azt az 1. ábra demonstrálja, a fenntartható fejlesztési céloknak mindössze csak 17% százaléka mutat megfelelő, míg 18% méréskelt, 30% pedig nagyon lassú előrehaladást.  A fennmaradó 35% esetében stagnálás (17%) vagy regresszió (18%) tapasztalható (Luchsinger, 2024).

A rend–elkezésre álló adatok tükrében különösen fontos hangsúlyozni, hogy az egyes fenntartható fejlődési célok szoros kölcsönhatásban állnak egymással, mint egy bonyolult dominórendszer elemei. Ha egyetlen cél sérül, annak következményei valamennyi további célra hatást gyakorolnak. Az SDG jelentések folyamatosan rámutatnak arra, hogy a fenntartható fejlődés terén elérhető szignifikáns előrelépésekhez elengedhetetlen a nemzetközi összefogás. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy a nemzeti szinteken belüli összefogás, például az egyes szektorok, vállalati csoportok vagy klaszterek közötti együttműködés is nélkülözhetetlen. Ilyen együttműködések hiányában a globális kihívások, mint például a világjárványok (Ranjbari et a., 2021), a légszennyezettség vagy a migráció problémái, nem kezelhetők hatékonyan. Ezen összefogások ösztönzéséhez elengedhetetlen, hogy a kormányok célzott fenntarthatósági stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek figyelembe veszik az egyes területek specifikus (pl. fenntarthatóság értelmezése, megközelítése) jellemzőit. Kantabutra (2024) és Miola et al. (2019) is kiemelik, hogy a vállalati fenntarthatósági törekvéseknek tükrözniük kell a vállalati kultúrát azok hatékonyságához.

Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk, milyen kapcsolódási pontok azonosíthatók a magyar kis- és középvállalatok (kkv) fenntarthatósági értelmezése (gazdasági, környezeti és társadalmi pillér) és a fenntartható fejlődési célok között. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy a kkv szektor számára mely SDG-kre érdemes fókuszálni, különös tekintettel azokra a célokra, amelyekhez kapcsolódóan már most is aktív törekvések figyelhetők meg. Az elemzések során azt is megvizsgáljuk, hogy a magyar kkv szektor, mely SDG-ket tartja relevánsnak a működése szempontjából, és mely területeken tesz már jelenleg is lépéseket a fenntarthatóság érdekében.

Cikkünk a következőképp épül fel. A következő fejezet kitér a fenntarthatóságmenedzsment alapjaira és a kkv-k fenntarthatósági törekvésekben való részvételére. Ezt követően bemutatjuk az adatfelvétel és az adattábla jellemzőit, az alkalmazott módszertant, majd ismertetjük az elemzések eredményeit. Végül, megvizsgáljuk a felvetett hipotézisek eredményét, majd kitérünk a kutatás konklúziójára, korlátjaira és folytatási lehetőségeire.

Szakirodalmi áttekintés

Ahhoz, hogy egy adott ország hatékonyan tudjon hozzájárulni a fejlődési célokhoz, szükséges ismerni, hogy jelenleg hol tart, és a fenntarthatóság dimenziói milyen mértékben jelennek meg a nemzeti stratégiában és gyakorlatban. Ez magában foglalja a fenntarthatóság valamennyi területének, a társadalmi, gazdasági és környezeti mutatóknak, értékelését, ugyanis ezek nélkül az adott ország fejlettségi szintjéhez és kapacitásaihoz igazodó célzott intézkedések kialakítása nem lehetséges (Karácsony & Pásztó, 2024). E mutatók értelmezése nem csak országszinten kell, hogy megtörténjen. A nemzeti fenntarthatósági törekvések sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a vállalatok mennyire integrálják saját működésükbe a fenntarthatósági elveket. A fenntartható fejlődés nem valósítható meg csupán állami intézkedésekkel; a gazdasági szereplők, különösen a vállalatok aktív részvétele elengedhetetlen. Ez azért fontos, mert a vállalatok jelentős hatással vannak a gazdasági, környezeti és társadalmi folyamatokra. Amennyiben a vállalatok nem fordítanak figyelmet a fenntarthatóságra, a nemzeti törekvések is kudarcot vallhatnak, mivel a gazdasági tevékenységek jelentős részét ezek az entitások határozzák meg. Így, azt is folyamatosan monitorozni szükséges, hogy a vállalatok egyenként és együtt (pl. klaszterekbe rendeződve) milyen hatást gyakorolnak, tudnak gyakorolni (megfelelő motiváció eredményeként) e (fenntarthatósági) mutatókra.

Vállalati fenntarthatóságmenedzsment

A vállalati fenntarthatósági törekvések gyakorlati megvalósításához számos menedzsment szempontot kell előtérbe helyezni. Elsődlegesen fontos, hogy a vállalatvezetés elkötelezett legyen a fenntarthatóság iránt, és ezt az elkötelezettséget a vállalati stratégia részévé tegye (Nagy et al., 2021; Szerző1 & Szerző2, 2023; Grönzinger et al., 2023; Marolt et al., 2024). Az elkötelezettség mellett szükséges, hogy a vállalatok világos és mérhető célokat határozzanak meg a fenntarthatóság terén, melyek illeszkednek a nemzeti és nemzetközi szabályozásokhoz, illetve a fenntartható fejlődési célokhoz. Ehhez illeszkedve, Nilashi et al. (2024) a fenntartható emberi erőforrásmenedzsment területén mutat rá a vállalati és nemzeti célok összehangolásának fontosságára egy SWOT elemzés mentén.

A fenntarthatóságmenedzsment vállalati bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy az adott vállalatra szabott fenntarthatósági célkitűzéseket határozzanak meg (Kantabutra, 2024), illeszkedve a nemzeti és területi célokhoz, illetve, hogy integrálják azokat a vállalati működés minden területére, beleértve a termelést, a beszerzést, a logisztikát, a marketinget, stb. Ahogy Kantabutra (2024) is kiemeli, ennek eléréséhez számos vállalat külön úgynevezett CSO pozíciót alakított ki: Chief Sustainability Officer. A megfelelő integráláshoz szükség van átlátható és felelősségteljes beszámolási rendszerek kialakítására, amelyek lehetővé teszik a fenntarthatósági teljesítmény folyamatos nyomon követését és javítását. Ennek kialakításához alapul szolgálhat a kötelezően elkészítendő fenntarthatósági jelentés. A vállalatoknak emellett szükségük van a megfelelő képzésekre és fejlesztési programokra (Sipos et al., 2024), hogy a munkavállalók megértsék és támogatni tudják a fenntarthatósági célokat. Fontos szempont továbbá az érintett felek bevonása a fenntarthatósági törekvésekbe. A vállalatoknak folyamatos párbeszédet kell folytatniuk ügyfeleikkel, beszállítóikkal, helyi közösségekkel és más érintettekkel, hogy fenntarthatósági törekvéseik összehangoltak legyenek és szélesebb társadalmi támogatottságot élvezzenek, esetenként innovatív megoldásokat alakítsanak ki.

Kantrabutra (2024) azt is kihangsúlyozza tanulmányában, hogy a CSO pozíció megléte nem jelenti a fenti tevékenységek meglétét, sőt valós fenntarthatósági akciók elindítását sem. Ennek okaként elsősorban a nem megfelelő vállalati kultúrát és ehhez kötődően a dolgozók elköteleződésének hiányát emeli ki. Amennyiben a vállalat dolgozói nem látják hatékony szerepüket ezekben és csak további erőforrást kívánnak tőlük, akár további erőforrásigényes problémákat indukálnak, nem fognak hatékonyan részt venni ezek megtervezésében és implementálásában (Nagy et al., 2021; Marolt et al., 2024). Azt is kiemeli, hogy egy adott SDG irányában tett vállalati és nemzeti akciók negatív hatással bírhatnak más SDG-kre, melyek ugyancsak rontják a dolgozók és a társadalom motivációját.

A fenntarthatósági gyakorlatok vállalati bevezetése komplex kihívást jelent a vállalatok számára, mégis a kutatások legtöbbje elsősorban a nagyvállalatokra, az ő gyakorlataikra fókuszál (Delgado-Ceballos et al., 2023). Azonban a vállalatok fenntarthatósági szerepének vizsgálata során nem csak a nagyvállalatokra kell hangsúlyt helyezni. Számosságuk, sokféleségük és munkahelyteremtő képességük eredményeként a gazdaság gerincét jelentik a kkv-k (Csutora & Kerekes, 2004; Luchsinger, 2024). Obi et al. (2018) kiemeli, hogy a kkv szektor dinamizmusa, a méretükből adódó rugalmas alkalmazkodó képességük hozzájárul a nemzeti versenyképességhez, és ezáltal a gazdasági növekedés előmozdításához. Számos tanulmány kihangsúlyozza, hogy a kkv-k a gyors reagálóképességük mellett, sok esetben az innovációk forrásai (Gray & Jones, 2016; Langwell et al., 2023; Nwokocha & Nwankwo, 2019). A kkv-k szerepe különösen fontos a helyi gazdaságok fejlesztésében és a társadalmi szakadékok felszámolásában, mivel gyakran olyan területeken működnek, ahol nagyvállalatok jelenléte korlátozott. Másrészt a nagyvállalatok beszállítóiként az ellátási lánc kulcsszereplői és Xu et al. (2020) kutatása igazolja, hogy amennyiben az ellátási lánc egyetlen szereplője is kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, az hatással lesz az ellátási lánc további szereplőire is. Ahhoz, hogy a kkv-k hatékonyan tudjanak hozzájárulni a fenntarthatósági célok eléréséhez, elengedhetetlen, hogy működési modelljeikbe célzottan integrálják a fenntarthatósági elveket és gyakorlatokat, és aktívan keressenek olyan megoldásokat, amelyek csökkentik a környezeti terhelést és erősítik a társadalmi jólétet (Akhtar et al., 2020; Claro & Esteves, 2021; Schaltegger et al., 2016).

A kkv-k a fenti kihívásokon túl további problémákkal is szembesülhetnek a fenntarthatóság elveinek vállalati integrálása során. Azonban Jiang et al. (2023) rámutat, hogy a kkv-k hosszútávú fennmaradásához viszont nélkülözhetetlen azok minél hatékonyabb bevezetése. Sok kkv azonban lassan vezeti csak be a fenntarthatósági gyakorlatokat, különösen a fejlődő országokban. Buhr (2017) és Jiang et al. (2023) szerint ennek oka, hogy a kkv-k gyakran nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, tudással és motivációval, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hatékony ESG-eljárásokat és természeti erőforrás-gazdálkodási terveket vezessenek be a gyakorlatba. A negatív fenntarthatósági eredmények pedig hírnévvel kapcsolatos aggályokat és a szabályozási megfeleléssel kapcsolatos problémákat eredményezhetnek, melyek megingatják a kkv-k „magabiztosságát” (lásd Edőcsény & Harangozó, 2021). Ezek miatt, kkv-k esetén még fontosabb, hogy csak a vállalati kultúrához, sajátosságokhoz illeszkedő fenntarthatóság törekvéseket indítsanak el. Hiszen, egy ilyen akció elbukása vezethet akár a teljes vállalat bukásához is.

Így, kutatásunk célja a fenntartható fejlődési célok és a fenntarthatóság vállalati értelmezése (gazdasági, környezeti és társadalmi pillérek) közötti kapcsolódási pontok megértése és feltárása a kkv szektorra fókuszálva, elősegítve a hatékonyabb fenntarthatóságmenedzsmentet esetükben. A szakirodalom és korábbi kutatásaink alapján hipotéziseinket a következőképpen fogalmaztuk meg:

• H1: A magyar kkv-k csak azon fenntartható fejlődési célok felé tesznek erőfeszítéseket, amelyeket működésük szempontjából relevánsnak éreznek.
• H2: Elsősorban a gazdaságilag stabil magyar kkv-k kezdeményeznek erőfeszítéseket további fenntarthatósági pillérek (környezeti, társadalmi területek) irányába.
• H3: A fenntarthatóságot a gazdasági pilléren keresztül definiáló magyar kkv-k esetében a gazdasági pillérhez kapcsolódó SDG-k dominálnak a fenntarthatósági törekvéseikben.

Anyag és módszerek

Hipotéziseinket egy, a magyar kkv-kra fókuszáló kérdőív adatfelvétele alapján kívántuk vizsgálni. A kérdőív három részből állt: fenntarthatóság definiálása a három pillér mentén; SDG-k relevanciájának értékelése és a 17 SDG mentén szervezeti törekvések jelenlétének megléte. Az SDG-ket röviden jellemeztük a kérdőívben (Erin et al., 2022 alapján) a nagyobb érthetőség és átgondolhatóság érdekében, növelve a kapott válaszok validitását. A szakirodalom, az értékelő rendszerek és a korábbi fenntarthatósági jelentések alapján a fenntarthatósági elvek szervezeti integrálása (stratégiai) menedzsment folyamatokat és vezetői elkötelezettséget kíván, így kérdőívünket a vállalatvezetőknek számára alakítottuk ki (Akadiri & Fadiya, 2013; Burawat, 2019; Grözinger et al., 2023; Miklian & Barkemeyer, 2020; Ónodi & Répácki, 2022). Az online kérdőíves adatfelvételre 2022 tavaszán került sor. A kérdőívet 70 000 kkv-nak küldtük ki az OPTEN magyarországi cégadatbázisából.

Az adatok tisztítása után az elemzésre alkalmas válaszok száma 808 volt, amelyeket SPSS-ben dolgoztunk fel. A minta nem tekinthető teljesen reprezentatívnak (pl. ágazati vagy területi megoszlás alapján). A hipotézisek vizsgálatához többek között leíró statisztikát, Spearman-féle rangkorrelációt, főkomponens-analízist és regresszió-elemzést, valamint korrelációs (és asszociációs) mátrixot alkalmaztunk. Továbbá, két úgynevezett IPA-alapú (Importance-Performance Analysis, azaz Fontosság-Teljesítmény elemzés) diagramot is létrehoztunk, amelyek az SDG-khez kapcsolódó relevancia és jelenlét összefüggéseket vizualizáló térképekként jelennek meg.

Eredmények

A kérdőív megbízhatóságát és stabilitását Cronbach alfa koefficienssel elemeztük. Mind az SDG relevancia (0,951), mind az SDG jelenlét (0,797) esetében az együttható értéke magasabb volt, mint 0,70, ami a válaszok további elemezhetőségét alátámasztja.

Első elemzéseink az SDG-k jelenlétére és relevanciájára összpontosítottak (Szerző1, Szerző2, 2023). Az eredmények alapján a magyar kkv-k számára legrelevánsabb SDG-k: SDG16 Béke, igazságosság és erős intézmények, SDG7 Megfizethető és tiszta energia, SDG8 Tisztességes munka és gazdasági növekedés, SDG4 Minőségi oktatás, SDG17 Partnerség a célokért, SDG12 Felelős fogyasztás és termelés (1. táblázat). A szegénység felszámolása (SDG1), az éhezés megszüntetése (SDG2), az egyenlőtlenségek csökkentése (SDG10), a klímaváltozás elleni fellépés (SDG13), valamint az óceánok és tengerek védelme (SDG14) célok jelennek meg működésükben a legkevésbé (1. táblázat).

1. táblázat. Az SDG relevancia és jelenléti válaszok %-os megoszlása

Spearman-féle rangkorrelációt használtuk a relevancia és a jelenlét válaszok közötti kapcsolat vizsgálatára. Az eredmények szignifikáns és erős pozitív korrelációt mutattak (0,835; p-érték: 0,000). Azaz, ha egy kkv egy SDG célt relevánsnak tart, az nagy valószínűséggel megjelenik a vállalat működésében, stratégiájában. Az SDG-k közötti kapcsolat vizsgálatára felállítottunk egy korrelációs mátrixot is, mely alapján az SDG-k relevanciáján alapuló összefüggések legalább mérsékeltek, de több esetben erősek.

SDG csoportok

Az SDG-k relevanciaértékelései alapján főkomponens-analízist (PCA) végeztünk varimax rotációval (Szerző1 & Szerző2, 2023b). Ennek eredményeként három változócsoportot különítettünk el, amelyek szerint az SDG-k a hárompilléres modell alapján a következőképp értelmezhetők:

• a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos célok (7 cél): SDG6 Tiszta víz és higiénia, SDG7 Megfizethető és tiszta energia, SDG11 Fenntartható városok és közösségek, SDG12 Felelős fogyasztás és termelés, SDG13 Klímapolitika, SDG14 Élet a víz alatt, SDG15 Élet a szárazföldön.
• a gazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos célok (5 cél): SDG4 Minőségi oktatás, SDG8 Tisztességes munka és gazdasági növekedés, SDG9 Ipar, innováció és infrastruktúra, SDG16 Béke, igazságosság és erős intézmények, SDG17 Partnerség a célokért.
• a társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos célok (5 cél): SDG1 Nincs szegénység, SDG2 Nulla éhezés, SDG3 Jó egészség és jólét, SDG5 Nemek közötti egyenlőség, SDG10 Az egyenlőtlenségek csökkentése.

A három csoport a variancia körülbelül 70%-át magyarázta (ami ezen a kutatási területen elfogadható). A további analízishez Bartlett-féle szferikussági tesztet (<0,05, megfelelő) és Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) tesztet (0,944, megfelelő) használtunk. (Aksorn & Phansri, 2022; Pett et al., 2003).

A regresszió-elemzéssel kiegészített eredmények azt mutatják, hogy ha egy magyar kkv úgy érzi, hogy a gazdaság és a környezet pillérek körébe sorolt ​​SDG-k relevánsak a működése szempontjából, akkor az ezek felé tett erőfeszítések már a szervezet működésének részét képezik. Míg a fenntartható fejlesztési célok társadalmi csoporton belüli relevanciája csak közvetve, a környezeti és gazdasági csoportokon keresztül jelzi a már meglévő SDG-törekvésekkel való szoros kapcsolatot.

A fenntarthatóság definiálása és az SDG-k csoportosítása közötti kapcsolat

A továbbiakban K-közép klaszterelemzést végeztünk az SDG relevanciaértékelések segítségével. E mentén azt kívántuk vizsgálni, hogy a magyar kkv-k csoportosíthatóak-e az alapján, hogy mely SDG-ket érzik relevánsnak. Az eredmények alapján a résztvevő vállalatokat 2 csoportba soroltuk.

Ezt követően megvizsgáltuk, hogy az SDG relevanciaértékeléseken lefuttatott K-közép klaszterelemzés eredményei összefüggésbe hozhatók-e a fenntarthatóság vállalati definíciójával. A Mann-Whitney U teszt szerint szignifikáns különbség (p<0,05) azonosítható a fenntarthatóság értelmezésében a két klaszter között. Az első klaszterbe azok a vállalatok tartoznak, amelyek elsősorban a fenntarthatóság alatt a gazdasági pillért értik. A második csoportba azok a kkv-k tartoznak, amelyek a fenntarthatóságot a környezeti, a társadalmi vagy mindhárom pillér mentén határozzák meg.

A Kruskal-Wallis teszt segítségével megvizsgáltuk, hogy a fenntarthatóság definíciójához kapcsolódó válaszok (melyik pillér határozza meg a fenntarthatóságot; gazdasági, környezeti, társadalmi vagy mindhárom) alapján azonosítható-e szignifikáns különbség a fenntartható fejlesztési célok relevanciájának és jelenlétének értékelésében. Minden SDG relevanciaértékelésében szignifikáns különbség mutatható ki, míg az SDG jelenlétértékelésekben szinte minden esetben szignifikáns a különbség. Azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatóságon csak a gazdasági pillért értik, szignifikánsan kevésbé érzik az SDG-k relevanciáját szervezeti működésükhöz kötődően, és azok kevésbé vannak jelen működésükben is. A 2. táblázat a Kruskal-Wallis tesztek eredményeit mutatja be, színekkel jelezve, hogy melyik SDG melyik pillérhez kapcsolódott a PCA alapján.

2. táblázat: Kruskal-Wallis tesztek eredményei (fehér-gazdasági pillér, világosszürke-környezeti pillér, sötétszürke-társadalmi pillér)

A legnagyobb eltérés a környezeti (világosszürke) csoport SDG-inek relevanciájában volt: SDG6 Tiszta víz és higiénia, SDG7 Megfizethető és tiszta energia, SDG11 Fenntartható városok és közösségek, SDG12 Felelős fogyasztás és termelés, SDG13 Klímapolitika, SDG14 Élet a víz alatt, SDG15 Élet a szárazföldön. A jelenlét tekintetében a legnagyobb különbséget az SDG4 Minőségi oktatás, SDG6 Tiszta víz és szennyvíz, SDG7 Megfizethető és tiszta energia és SDG 12 Felelős fogyasztás és termelés esetében azonosítottuk.

A fenntarthatóság értelmezése alapján szűrve az adatbázist két al-adatbázisra bontottuk, és két főkomponens-elemzést végeztünk varimax rotációval az SDG relevanciaértékeléseken. A környezetet, a társadalmat vagy a fenntarthatóság mindhárom pillérét priorizáló vállalatok relevanciaértékelései alapján ugyanazok a csoportok azonosíthatók, mint a teljes adatbázison végzett főkomponens-elemzésnél: gazdaság, környezet, társadalom (3. táblázat). Elemzésünk eredménye szerint a három komponens együtt a variancia 67,611%-át adták vissza (ez magasabb, mint 66%, amit a főkomponens-analízisnél sok esetben alapszabályként használnak, lásd Bánhidi et al., 2023). (Kaiser-Meyer-Olkin teszt 0,932, megfelelő; Bartlett-féle szfericitási teszt <0,05, megfelelő).

A fenntarthatóság alatt a gazdasági pillért értő vállalatok SDG relevancia értékelései esetében a főkomponens-elemzés csak két csoportot különített el (4. táblázat). Az egyik dimenzió a korábbi főkomponens-elemzések során környezeti és társadalmi SDG-ként meghatározott célokból áll, míg a másik a gazdasági területhez kapcsolódó SDG-kből. Kivéve, az SDG7 más besorolást kapott e szerint, mint a korábbi két PCA alapján. A két komponens a variancia 66,823%-át magyarázza, ami elfogadható. (Kaiser-Meyer-Olkin teszt 0,938, megfelelő; Bartlett-féle szfericitási teszt <0,05, megfelelő.)

3. táblázat: A főkomponens-elemzés eredményei (a fenntarthatóság környezeti, társadalmi vagy mindhárom pilléren keresztül történő meghatározása; fehér-gazdasági pillér, világosszürke-környezeti pillér, sötétszürke-társadalmi pillér)

4. táblázat: A főkomponens-elemzés eredményei (a fenntarthatóság meghatározása a gazdasági pilléren keresztül; (fehér-gazdasági pillér, világosszürke-környezeti pillér, sötétszürke-társadalmi pillér)

Végül, az IPA módszer alapján relevancia-jelenlét térképeket készítettünk. Az IPA négy csoportja alapvetően különböző dimenziókhoz és jellemzőkhöz kapcsolódva szemlélteti, hogy az egyes tényezők milyen mértékben tekinthetők fontosnak, illetve hogy ezek esetében milyen szintű teljesítményt sikerült elérni. A csoportosítás négy kategóriát különít el: alacsony fontosság és alacsony teljesítmény; magas fontosság és magas teljesítmény; alacsony fontosság és magas teljesítmény; valamint magas fontosság és alacsony teljesítmény. Az elemzés lehetővé teszi, hogy egyszerűen meghatározható legyen az akciók prioritási sorrendje. Ez a mátrix ebben az esetben négy kvadránst különít el: alacsony relevancia-alacsony jelenlét, alacsony relevancia-magas jelenlét, magas relevancia-magas jelenlét és magas relevancia-alacsony jelenlét. A két térkép jól szemlélteti a fent bemutatott két vállalati klaszter közötti különbségeket.

A fenntarthatóságot nem (csak) a gazdasági pilléren keresztül értelmező cégek szerint (2. ábra) az alacsony relevancia-magas jelenlét negyedben két SDG szerepel, az SDG3 Egészség és jólét és az SDG5 Nemek közötti egyenőség. A fenntarthatóságot csak a gazdasági pilléren keresztül értelmező válaszadók (3. ábra) szerint az SDG3 Egészség és jólét az alacsony jelenlét, alacsony relevancia kvadránsnak része. Az SDG5-t (Nemek közötti egyenőség) és az SDG12-t (Felelős fogyasztás és termelés) helyezik az alacsony relevancia-magas jelenlét negyedbe. A környezeti, társadalmi vagy mindhárom pillért előnyben részesítők az SDG11 Fenntartható városok és közösségek, SDG13 Fellépés az éghajlatváltozás ellen és SDG15 Szárazföldi ökoszisztémák védelme pillért a magas relevancia-alacsony jelenlét negyedbe sorolták, míg a gazdasági pillért választók nem soroltak SDG-t ebbe a csoportba. Az is jól látható, hogy míg a gazdasági pillért preferálók az SDG-k nagy részét az alacsony relevancia-alacsony jelenlét negyedbe helyezték, addig a többi válaszadó a legtöbbet a magas relevancia-magas jelenlét negyedbe helyezte. A térképek azt is demonstrálják, hogy a nem (csak) a gazdasági pillért preferáló cégek esetében az összes gazdasági SDG a magas relevancia-magas jelenlét negyedben van, valamint a környezetvédelmi célok egy része is itt található. Ez azt mutatja, hogy mivel a szervezetek gazdasági szempontból stabilnak érzik a vállalatot, nagyobb eséllyel indulnak el a többi, de elsősorban a környezetvédelmi pillérhez kapcsolódó erőfeszítések.

2. ábra: SDG relevancia-jelenlét térkép (a fenntarthatóság környezeti, társadalmi vagy mindhárom pilléren keresztül történő meghatározása; fekete-gazdasági pillér, világosszürke-környezeti pillér, sötétszürke-társadalmi pillér)

3. ábra: SDG relevancia-jelenlét térkép (a fenntarthatóság meghatározása a gazdasági pilléren keresztül; fekete-gazdasági pillér, világosszürke-környezeti pillér, sötétszürke-társadalmi pillér)

Mindkét térkép további vizsgálatára regresszió-elemzést (lineáris regresszió) végeztünk, abból a célból, hogy feltárjuk milyen mértékben és hogyan befolyásolják egymást a változók (a főkomponens-elemzés SDG relevancia dimenziói és az SDG jelenlét (függő változó)). Eredményét később akár előrejelzésként is figyelembe vehetjük a stratégiaalkotás és döntéshozatal során. Az eredmények alapján abban az esetben, ha a vállalatok a fenntarthatóságot a környezeti, társadalmi vagy mindhárom pilléren keresztül értelmezik, az SDG-törekvések jelenlétét közvetlenül befolyásolja (magyarázza) a SDG-k gazdasági és környezeti pillérekhez kapcsolódó relevanciája, közvetve pedig a társadalmi pillérek SDG-i: környezet (β=-0,123, t=-2,137, p<0,05), gazdaság (β=-0,289, t=-5,618, p=0,000) és társadalom (β=0,079, t=1,517, p>0,05). Ezen kívül erős pozitív összefüggést azonosítottunk a környezet és a társadalom, a gazdaság és társadalom, valamint a gazdaság és a környezet SDG csoportjai között. A három faktor mentén végzett regresszió-elemzés eredményei és az SDG-k jelenléte alapján mérsékelt korrelációt állapítottunk meg (R²=0,112, F=33,647, p=0,000). A gazdasági SDG csoportnak van a legnagyobb hatása. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy ha egy magyar kkv úgy érzi, hogy a gazdaság vagy a környezet csoportjaiba besorolt ​​SDG-k relevánsak a működése szempontjából, akkor az adott SDG-k felé tett erőfeszítések már a szervezet működésének részét képezik (4. ábra). Míg az SDG-k relevanciája egy társadalmi csoporton belül csak közvetve jelzi a már meglévő SDG-törekvésekkel való szoros kapcsolatot a környezetvédelmi és gazdasági SDG-ken keresztül.

4. ábra: Regresszió-elemzés (a fenntarthatóság meghatározása környezeti, társadalmi vagy mindhárom pilléren keresztül)

Abban az esetben, ha a vállalatok a fenntarthatóságot csak a gazdasági pilléren keresztül értelmezik, az SDG törekvések jelenlétét közvetlenül befolyásolja (magyarázza) a gazdasági pillérhez kapcsolódó SDG-k relevanciája, közvetve pedig a kombinált környezeti-társadalmi pillér SDG-i: (környezet+társadalom) integrált csoport (β=0,008, t=0,158, p>0,05), gazdaság csoport (β=-0,339, t=-6,345, p=0,000). Ezen kívül erős korrelációt azonosítottunk az integrált és a gazdasági SDG csoportok között. A két faktor mentén végzett regresszió-elemzés eredményei és az SDG-k jelenléte alapján mérsékelt korrelációt állapítottunk meg (R²=0,111, F=50,058, p=0,000). A gazdasági SDG csoportnak van a legnagyobb hatása. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy ha egy magyar kkv úgy érzi, hogy a gazdasági kategóriába sorolt ​​SDG-k relevánsak a működése szempontjából, akkor az adott SDG-k felé tett erőfeszítések már a szervezet működésének részét képezik (5. ábra). Míg az SDG-k relevanciája az integrált csoporton belül csak közvetve, a gazdasági SDG-ken keresztül jelzi a már meglévő SDG-törekvésekkel való szoros kapcsolatot.

5. ábra: Regresszió-elemzés (a fenntarthatóság meghatározása a gazdasági pilléren keresztül)

Diszkusszió

Magyarország manapság egyre inkább stratégiai célként kezeli a fenntartható fejlődést. Egyre növekszik a kkv-k körében kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását előtérbe helyező szabályozások kidolgozása, a kapcsolódó szakirodalom és a rendelkezésre álló adatok pedig nem elegendőek a hatékony intézkedések kialakításához és implementálásához. Kutatásunk erre a területre összpontosított.

Kutatási célunkkal összhangban azt vizsgáltuk, hogy lehetséges-e a magyar kkv-kat SDG-k alapján kategorizálni, és az eredményeket összekapcsolni a fenntarthatóság hárompilléres modelljével (fenntarthatóság definiálása), ezzel támogatva az ilyen típusú törekvések hatékonyságát.

Eredményeink alapján a legtöbb esetben, ha egy magyar kkv egy fenntartható fejlődési cél relevanciáját érzi, fellép annak érdekében, és az adott SDG-hez kapcsolódó erőfeszítéseket kezdeményez. Ráadásul az SDG-k korrelálnak egymással, az egyik irányú erőfeszítés más SDG-k eltolódását is magában foglalja. Az 1. hipotézist elsősorban Spearman-féle rangkorrelációs elemzés mentén vizsgáltuk: a kapcsolódó relevancia- és jelenlétértékelések között, valamint az SDG relevanciaértékelések és a jelenlétértékelések korrelációs mátrixával. Az első főkomponens-analízis és a kapcsolódó regresszió-elemzés is alátámasztotta az első hipotézist. Eredményeink alapján az 1. hipotézist elfogadtuk.

H1: A magyar kkv-k csak azon SDG-k felé tesznek erőfeszítéseket, amelyeket működésük szempontjából relevánsnak éreznek.

Az SDG-ket relevanciájuk alapján három csoportba soroltuk (a PCA alapján). Ezek a csoportok összhangban vannak a hárompilléres modell részeivel: a fenntartható fejlődési célok (elsősorban) gazdasági, környezeti és társadalmi pillérekhez kapcsolódnak. A SDG-k relevanciaértékeléseit és a fenntarthatóság definícióját együttesen figyelembe véve a kutatásunkban részt vevő magyar kkv-kat két klaszterbe csoportosítottuk. Az első klaszter a fenntarthatóságot nem csak a gazdasági pilléren keresztül értelmezi, hanem a környezeti és/vagy társadalmi, vagy mindhárom pillér mentén. A klaszter jellemzői azt mutatják, hogy a magyar kkv-k akkor fordulnak a környezetvédelmi fenntartható fejlesztési célok felé, amikor már elérték a gazdasági szempontból kívánt stabilitást. Jiang et al. (2023) hasonló megállapításra jutott kínai kkv-k esetében. Vagyis a fenntarthatósági törekvések szorosan összefüggenek a vállalatok stabilitásával és gazdasági helyzetével. A társadalmi erőfeszítések elsősorban közvetetten, a környezeti és gazdasági pilléren keresztül indulnak el. A 2. hipotézis vizsgálata K-közép klaszteranalízissel és nem-paraméteres tesztekkel (Mann-Whitney U és Kruskal-Wallis tesztek) történt. Tekintettel arra, hogy a válaszadó cégek gazdasági helyzetéről és stabilitásáról nem rendelkezünk teljes és objektív információval, a 2. hipotézist részben elfogadjuk. Elfogadhatóságának teljes alátámasztásához további információk gyűjtése és vizsgálata szükséges. A harmadik hipotézis elemzéséhez kapcsolódó IPA mátrixok azonban tovább erősítik annak elfogadhatóságát.

H2: Elsősorban a gazdaságilag stabil magyar kkv-k kezdeményeznek erőfeszítéseket további fenntarthatósági pillérek (környezeti, társadalmi területek) irányába.

A klaszteranalízis eredményei alapján különválasztottuk az adattáblát, majd mindegyiken egy-egy főkomponens elemzést, IPA mátrixot és regresszióelemzést készítettünk. Azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatóságot a gazdasági fenntarthatóságon keresztül határozzák meg, csak néhány SDG jelentőségét érzik (és feltehetően gazdaságilag nem stabilak). Ezért nem tesznek a legtöbb cél érdekében: SDG4 Minőségi oktatás, SDG7 Megfizethető és tiszta energia, SDG8 Tisztességes munka és gazdasági növekedés és SDG16 Béke, igazságosság és erős intézmények. Ezek a gazdasági pillérhez kapcsolódnak, és a többi gazdasági fenntartható fejlődési cél is nagyon közel áll ehhez a kvadránshoz (SDG9 Ipar, innováció és infrastruktúra, SDG17 Partnerség a célokért). Bár az SDG5 Nemek közötti egyenlőség és SDG12 Felelős fogyasztás és termelés a magas jelenléti és alacsony relevancia kategóriába került, az SDG5 valójában két kvadráns között helyezkedik el, és a 12. SDG vélhetően nem érezhető relevánsnak, mert már magasabb szinten van jelen (már az elvárt szinten megvalósult). A vállalatcsoportra vonatkozóan végzett főkomponens-elemzés és regresszióanalízis eredményei szerint az SDG-kből két változócsoport határozható meg. A fenntartható fejlesztési célok első csoportja a gazdasági pillérhez kapcsolódik, a másik pedig egy úgynevezett integrált pillér. Az integrált pillér a környezeti és társadalmi pillérre vonatkozik. Ez a pillér azt bizonyítja, hogy ha már a gazdasági pillér mentén elfogadható eredményekkel rendelkezik a vállalat, csak akkor kezd el további, szélesebb körű fenntarthatósági törekvéseket: környezeti és/vagy társadalmi, illetve mindhárom pillér irányába. Esetükben a környezeti és a társadalmi pillér nem különül el egyértelműen egymástól. Csak az SDG7 Megfizethető és tiszta energia került más változócsoportba a főkomponens elemzés eredményei alapján. A két dimenzióhoz tartozó faktorterhelési értékek azonban nagyon közel állnak egymáshoz: a vállalat iparágától függően számos gazdasági területhez kapcsolódik vagy kapcsolódhat, így ennek az SDG-nek a környezeti területtől való részleges leválasztása elfogadható lehet. A kapcsolódó regresszió-elemzés rávilágít arra, hogy a vállalatok csak a gazdasági pillérhez kapcsolódó SDG-k relevanciája esetén tesznek erőfeszítéseket a fenntarthatóság felé, ami közvetetten érinti a többi pillér SDG-jét.

A fenntarthatóságot a környezeti, a társadalmi vagy mindhárom pilléren keresztül definiáló vállalatok válaszai alapján a főkomponens-elemzés a fenntartható fejlődési célok három csoportját határozta meg. Az IPA alapján látható, hogy a legtöbb SDG relevánsnak minősül, és az irányukban tesznek lépéseket (a legtöbb SDG ebben a kvadránsban található). Az összes gazdasági SDG és számos környezetvédelmi SDG a nagy relevancia-magas jelenlét negyedben található (ez megerősíti a 2. hipotézist). A regresszió-elemzés szerint a gazdasági és környezeti pillérekhez kapcsolódó SDG-k esetében, ha a vállalatok érzik azok relevanciáját, akkor akciókba kezdenek értük. Míg, a társadalmi pillérhez kötődők esetében csak közvetett hatásról beszélhetünk. Bár nagyon közel van a kereszthez, vannak SDG-k az alacsony relevancia-magas jelenlét negyedben (SDG3 Egészséges jólét, SDG5 Nemek közötti egyenlőség; társadalmi pillér) és a magas relevancia-alacsony jelenlét negyedben is (SDG11 Fenntartható városok és közösségek, SDG13 Fellépés ellen klímaváltozás, SDG15 A szárazföldi ökoszisztémák védelme). Feltételezzük, hogy ezek helyzete azt mutatja, hogy a cégek részben már érzik relevanciájukat, és elkezdtek rájuk figyelni (még ha csak közvetve is). Elemzéseink alapján elfogadjuk a harmadik hipotézist.

H3: A fenntarthatóságot a gazdasági pilléren keresztül definiáló magyar KKV-k esetében a gazdasági pillérhez kapcsolódó SDG-k dominálnak a fenntarthatósági törekvéseikben.

Konklúzió

Az elmúlt években számos törvény és intézkedés született Európában, így Magyarországon is, a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, amely jogi szabályozással jelentős előrelépés történt. A fenntarthatóság érdekében tett intézkedések bemutatása a jövőre vonatkozóan kötelező érvényű lesz, vállalati mérettől függően (2022/2464 EU Regulation, 2022).

A fenntarthatóság szempontjából egyre több követelmény hárul a kis- és közepes vállalatokra is. A magyarországi cégek többsége kkv-nak tekinthető, és bár külön-külön nem járulnak hozzá jelentősen (a nagyvállalatokhoz képest) az ország KPI-aihoz, összességében óriási hatást fejtenek ki. A kkv-k a fenntarthatóság előmozdításának nélkülözhetetlen részévé válnak, ezért elengedhetetlen jelenlegi helyzetük megértése és ehhez a területhez kapcsolódó hozzáállásuk felmérése. Csak ezen információk birtokában lehet direkten ösztönözni és motiválni stratégiai szinten őket a fenntartható fejlődési célok elérése irányába (Krasodomska & Kostrzewska, 2023).

Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a magyar kkv-k nem egységesen határozzák meg a fenntarthatóságot, és a hazai kkv-k fenntarthatósági törekvéseit a fenntarthatóság vállalati definíciója erőteljesen befolyásolja, a definícióra pedig szignifikáns hatással bír, hogy az adott vállalat gazdaságilag mennyire stabil.

A magyar kis- és középvállalkozások már indítanak fenntarthatósági törekvéseket a különböző SDG-k irányába. Ezen erőfeszítések egyik elsődleges követelménye a gazdasági stabilitás elérése. Ez összhangban van Gast et al. (2017) eredményeivel, amelyek szerint először a gazdasági szférát kell adottnak tekinteni, majd a környezetre gyakorolt ​​hatásokat, míg a társadalmi pillérre gyakorolt ​​hatás csak ezeken keresztül (közvetetten) érvényesül. Eredményeink hasonló képet mutattak a magyar kkv-król. Amennyiben nagyvállalatokkal összehasonlítjuk eredményeinket, e szempontból rögtön különbség feltételezhető, hiszen ahogy Jenkins (2004) és Dias et al. (2018) is kiemeli, nagyvállalatok esetében jóval nagyobb esély van társadalommal kapcsolatos fenntarthatósági akciókra. További elsődleges követelmény e törekvések elindításával kapcsolatban, hogy a szervezetek érezzék az adott SDG-k relevanciáját a működésükkel kapcsolatban.

Eredményeink alapján javaslatot tettünk a 17 SDG dimenzionálására is, melyre szignifikáns hatást gyakorol a vállalati fenntarthatósági kultúra (erre már korábban is kísérletet tettek, pl. Baranyi et al., 2023). A kialakított SDG jelenlét-relevancia térképek kiválóan vizualizálják eredményeinket, könnyen érthetővé téve azokat nem csak a kutatók, de a fenntarthatósággal foglalkozó menedzserek (pl. CSO) számára is.

Tanulmányunk három fő korlátját szeretnénk kiemelni. Eredményeink egyrészt ágazati szinten nem reprezentatív mintán alapulnak. Másodszor, a regresszió-elemzések alacsony R² értékeket adtak, ami részben tompíthatja lehetséges implikációs irányaink erősségét. Végül nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a válaszadó cégek gazdasági stabilitásáról. Ezeket a korlátokat kívánjuk a kutatás folytatásával enyhíteni, új adatok gyűjtését, illetve a környező országok szervezeteivel való kapcsolatfelvételt tervezzük.

Korlátaink ellenére aprólékosan kidolgozott modellünk (a két vállalati klaszter eredményei alapján vázolt térképek) jelentős potenciállal rendelkezik a vállalati szférákon belüli holisztikus fenntarthatósági paradigmák katalizálásában. Ez a modell komplexen felvázolja a hárompilléres fenntarthatósági keretrendszer és a fenntartható fejlődési célok csoportjai közötti összefüggéseket, felmérve azok relevanciáját és jelenlétét a kkv-k működésében. Magyarországra fókuszáló kutatásunk kulcsfontosságú hozzájárulás az ország kkv-inak hatékonysági és fenntarthatósági stratégiájának erősítéséhez. Hangsúlyozza a fenntarthatóság meghatározásának és értelmezésének kiemelkedő fontosságát a vállalati kezdeményezések és ezen keresztül az ország fenntarthatósági intézkedései kapcsán. Ebből kifolyólag nemcsak a kkv-k, hanem az ország átfogó fenntarthatósági politikája szempontjából is kiváló alapot jelent. Kidolgozott modellünk döntő szerepet játszhat az egyes országok fenntarthatósági stratégiájának kialakításában (lásd pl. Ameli et al., 2023).

Irodalomjegyzék

2022/2464 EU Regulation (2022). Directive (EU) 2022/2464 of the European Parliament and of the Council of 14 December 2022 amending Regulation (EU) No 537/2014, Directive 2004/109/EC, Directive 2006/43/EC and Directive 2013/34/EU, as regards corporate sustainability reporting (Text with EEA relevance). Retrieved from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32022L2464 at 16.08.2024

Akadiri, P. O., & Fadiya, O. O. (2013). Empirical analysis of the determinants of environmentally sustainable practices in the UK construction industry. Construction Innovation, 13(4), 52-373. https://doi.org/10.1108/CI-05-2012-0025

Akhtar, P., Ullah, S., Amin, S. H., Kabra, G., & Shaw, S. (2020). Dynamic capabilities and environmental sustainability for emerging economies’ multinational enterprises. International Studies of Management & Organization, 50(1), 27-42. https://doi.org/10.1080/00208825.2019.1703376

Aksorn, P., & Phansri, B. (2022). The influencing factors of area-based infrastructure project sustainability in Thailand. Environment, Development and Sustainability, 25, 13521-13539. https://doi.org/10.1007/s10668-022-02644-5

Ameli, M., Esfandabadi, Z. S., Sadeghi, S., Ranjbari, M., & Zanetti, M.C. (2023). COVID-19 and Sustainable Development Goals (SDGs): Scenario analysis through fuzzy cognitive map modelling. Gondwana Research, 114, 138-155. https://doi.org/10.1016/j.gr.2021.12.014

Bánhidi, Z., Tokmergenova, M., & Dobos, I. (2023). A Network Readiness Index (NRI) elemzése többváltozós statisztika alkalmazásával. Statisztikai Szemle, 101(12), 618-634. https://doi.org/10.20311/stat2023.07.hu0618

Baranyi, A., Bélyácz, I., Csernák, J., & Széles, Zs. (2023). A nagy- és középvállalatok energiastratégiájának változása piaci kényszerhelyzetben. Statisztikai Szemle, 101(12), 1101-1126. https://doi.org/10.20311/stat2023.11.hu1101

Buhr, B. (2017). Assessing the sources of stranded asset risk: a proposed framework. Journal of Sustainable Finance & Investment, 7(1), 37-53. https://doi.org/10.1080/20430795.2016.1194686

Burawat, P. (2019). The relationships among transformational leadership, sustainable leadership, lean manufacturing and sustainability performance in Thai SMEs manufacturing industry. International Journal of Quality & Reliability Management, 36(6), 1014-1036. https://doi.org/10.1108/IJQRM-09-2017-0178

Claro, P. B. O., & Esteves, N. R. (2021). Sustainability-oriented strategy and Sustainable Development Goals. Marketing Intelligence & Planning, 39(4), 613-630. https://doi.org/10.1108/MIP-08-2020-0365

Csutora M., Kerkes S. (2004). A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK KERSZÖV, BUDAPEST, 2004. Retrieved from: https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/411/1/csutkeregyben.pdf at 13.08.2024

Delgado-Ceballos, J., Ortiz-De-Mandojana, N., Antolín-López, R., & Montiel, I. (2023). Connecting the Sustainable Development Goals to firm-level sustainability and ESG factors: The need for double materiality. Business Research Quarterly, 26(1), 2-10. https://doi.org/10.1177/23409444221140919

Dias, A., Rodrigues, L. L., Craig, R., & Neves, M.E. (2019). Corporate social responsibility disclosure in small and medium-sized entities and large companies. Social Responsibility Journal, 15(2), 137-154. https://doi.org/10.1108/SRJ-05-2017-0090

Edőcsény, K. I., & Harangozó, G. (2021). Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban: A hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások példáján keresztül. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(6), 2–17. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.01

Erin, O. A., Bamigboye, O. A., & Oyewo, B. (2022). Sustainable development goals (SDG) reporting: an analysis of disclosure. Journal of Accounting in Emerging Economics, 12(5), 761-789. https://doi.org/10.1108/JAEE-02-2020-0037

Gast, J., Gundolf, K., & Cesinger, B. (2017). Doing business in a green way: A systematic review of the literature entrepreneurship ecological sustainability and future research directions. Journal of Cleaner Production, 147, 44-56. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.01.065

Gray, D., & Jones, K. F. (2016). Using organisational development and learning methods to develop resilience for sustainable futures with SMEs and micro businesses: The case of the “business alliance”. Journal of Small Business and Enterprise Development, 23(2), 474-494. https://doi.org/10.1108/JSBED-03-2015-0031

Grözinger, A.-C., Wolff, S., Ruf, P. J., Audretsch, D. B., & Moog, P. (2023). The impact of SME leader’s psychological capital on strategic responses during crisis. BRQ Business Research Quarterly, 0(0). https://doi.org/10.1177/23409444231184481

Jenkins, H. (2004). A critique of conventional CSR theory: an SME perspective. Journal of General Management, 29(4), 37-57. https://doi.org/10.1177/030630700402900403

Jiang, Y., Ni, H., Guo, X., & Ni, Y. (2023). Integrating ESG practices and natural resources management for sustainable economic development in SMEs under the double-carbon target of China. Resources Policy, 87(Part A), 104348. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2023.104348

Kantabutra, S. (2024). Toward a sustainability performance management framework. Heliyon, 10(13), e33729. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2024.e33729

Krasodomska, J., & Kostrzewska, P. Z. J. (2023). Reporting on Sustainable Development Goals in the European Union: what drives companies’ decisions?. An International Business Journal, 33(1), 120-146. https://doi.org/10.1108/CR-12-2021-0179

Karácsony, P., & Pásztó, V. (2024). A fenntarthatóság gazdasági fejlődési céljainak elemzése az Európai Unióban. Újszerű meglátások és hagyományos megoldások napjaink gazdasági és társadalmi problémáinak kezelésében, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, 2024/1, 115-127. Retrieved from https://kgk.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/2024/06/VF_TK_24_1_A-fenntarthatosag-gazdasagi-fejlodesi-celjainak.pdf at 16.08.2024.

Langwell, C., & Heaton, D. (2016). Using human resource activities to implement sustainability in SMEs. Journal of Small Business and Enterprise Development, 23(3), 652-670. https://doi.org/10.1108/JSBED-07-2015-0096

Luchsinger, G. (Ed.) (2024). The Sustainable Development Goals Report. 2024 United Nations. e-ISBN: 978-92-1-358976-2, e-ISSN: 251-3958 Sales No. E.24.I.4 Retrieved from: https://unstats.un.org/sdgs/report/2024/The-Sustainable-Development-Goals-Report-2024.pdf at 13.08.2024

Marolt, M., Pucihar, A., Kljajić Borštnar, M., Lenart, G., Vidmar, D., Szabó, I., Fehér, P., Kovács, T., Kő, A., Szabó, Z., & Őri, D. (2024). Impact of COVID-19 pandemic on SMEs digital transformation journey: Slovenian and Hungarian experiences. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(11), 29–40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.11.03

Miklian, J., & Barkemeyer, R. (2020). Business, peacebuilding, violent conflict and sustainable development in Myanmar: presenting evidence from a new survey dataset. Journal of Asia Business Studies, 16(4), 600-617. https://doi.org/10.1108/JABS-11-2020-0428

Miola, A., Borchardt, S., Neher, F., & Buscaglia, D. (2019). Interlinkages and policy coherence for the Sustainable Development Goals implementation: An operational method to identify trade-offs and co-benefits in a systemic way. EUR 29646 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2019, ISBN 978-92-79-99556-9, doi:10.2760/472928, JRC115163

Nagy, M. A., Tasner, D., & Kovács, Z. (2021). Ipar 4.0 a gazdaságtudományokban – A nemzetközi és hazai szakirodalom bibliometriai  elemzése.  Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(4), 63-79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.04.06

Nilashi, M., Abumalloh, R. A., Keng-Boon, O., Tan, G:, W.-H., Cham, T.-H., & Aw, E. C.-X. (2024). Unlocking sustainable resource management: A comprehensive SWOT and thematic analysis of FinTech with a focus on mineral management. Resources Policy, 92, 105028. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2024.105028

Nwokocha, V. C., & Nwankwo, C. (2019). The effects of subcontracting forms on the sustenance of SMEs A panacea for sustainable development goals (SDGs) in Enugu State Nigeria. World Journal of Entrepreneurship, Management and Sustainable Development, 15(4), 293-307. https://doi.org/10.1108/WJEMSD-01-2019-0006

Ónodi, A., & Répácki, R. (2022). A menedzsment szerepe az innovatív vállalatok sikerében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(10), 2-14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.01

Obi, J., Ibidunni, A. S., Tolulope, A., Olokundun, M. A., Amaihian, A. B., Borishade, T. T., & Fred, P. (2018). Contribution of small and medium enterprises to economic development: Evidence from a transiting economy. Data in Brief, 18, 835-839. https://doi.org/10.1016/j.dib.2018.03.126

Pett, M. A., Lackey, N. R., & Sullivan, J. J. (2003). Making Sense of Factor Analysis. SAGE Publications, Inc., https://dx.doi.org/10.4135/9781412984898

Ranjbari, M., Esfandabi, Z. S., Zanetti, M. C., Scagnellu, S. D., Siebers, P. O., Aghbashlo, M., Peng, W., Quatraro, F., & Tabatabaei, M. (2021). Three pillars of sustainability in the wake of COVID-19: A systematic review and future research agenda for sustainable development.  Journal of Cleaner Production, 297, 126660. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.126660

Schaltegger, S., Hansen G. E., & Lüdeke-Freund, F. (2016). Business models for Sustainability: Origins, Present Research, and Future Avenues. Organization & Environment, 29(1), 3-10. https://doi.org/10.1177/1086026615599806

Sipos, N., Venczel-Szakó, T., & Bankó, Z. (2024). The company human capital’s role in the export of SMEs based on the global competitiveness project. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(12), 15–29. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.12.02

Szerző1 & Szerző2 (2023a)

Szerző1 & Szerző2 (2023b)

Transforming our World (2024). The 2030 Agenda for Sustainable Development. Retrieved from: https://sdgs.un.org/2030agenda at 13.08.2024

Xu, J., Cao, J., Wang, Y., Shi, X., & Zeng, J. (2020). Evolutionary Game on Government Regulation and Green Supply Chain Decision-Making. Energies, 13, 620. https://doi.org/10.3390/en13030620