Vegyi anyagokról érthetően

Megnyílt a lehetőség, hogy hazai kkv-k csatlakozzanak ahhoz a KÖVET Egyesület által koordinált LIFE Fit for REACH 2 (FFR2) elnevezésű projekthez, amelynek keretein belül részt vehetnek egy ingyenes hat alkalmas, online webinárium sorozaton. Azok a cégek, akik bármilyen tevékenységet folytatnak a vegyianyagok kezelésével kapcsolatban azt gondolhatják- a REACH egy régi rendelet, 2008 óta van hatályban – miért kell és érdemes nekünk ezzel foglalkozni 2026-ban is? Mit újat adhat a kkv-k működéséhez?

Az alábbi cikkben megvilágítjuk miért kulcsfontosságú a REACH rendeletnek való megfelelés 2026-ban, és az azt követő években is, és a REACH megfelelés hogyan alapozza meg más kritikus EU-s jogszabályok és fenntarthatósági keretrendszerek teljesítését. Cikkünk és maga a projekt is azok számára is érdekes lehet, akik ugyan nem tartoznak a REACH hatálya alá, de működésük során felhasználnak, raktároznak, nyilvántartanak különböző vegyi anyagokat.

A REACH (vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása) rendeletnek való megfelelés ma már nem csupán egy jogi kötelezettség a vegyipar és számos más iparág számára, hanem stratégiai alapköve a vállalatok európai piacra jutásának és fenntarthatósági törekvéseinek.

A REACH adatok szolgáltatják az adatbázist, a „nyersanyagot” szinte minden modern környezetvédelmi jelentéshez: a vállalati fenntarthatósági jelentésektől (CSRD/ESG) kezdve, a körforgásos gazdaságot támogató hulladékkezelésen át, a jövőbeni Digitális Termékútlevél (DPP) bevezetéséig. Aki a REACH-rendeletnek való megfelelést jól kezeli és folyamatosan képben van az új követelményekkel, az versenyelőnybe kerül az egyre szigorodó zöld finanszírozási és beszállítói elvárások közepette.

A LIFE Fit for REACH 2 projekt tudásmegosztással, oktatással és mentorálással segíti a rendelet hatálya alá nem tartozó kkv-kat. Bár a REACH minden, 1 tonnál többet gyártó/forgalmazó szereplőre vonatkozik, a LIFE FFR 2 projekt célja, hogy, azok a vállatok is kezdjenek a REACH szellemiségében gondolkodni, akik ezen mennyiség alatt gyártanak/forgalmaznak.

1. A REACH megfelelés alapvető üzleti jelentősége

A REACH megfelelés tulajdonképpen egy „működési engedélyt” (license to operate) jelent az Európai Gazdasági Térségben. A REACH regisztráció és a megfelelőség igazolása nélkül jogszerűen nem hozható forgalomba vegyi anyag (önmagában, keverékben vagy árucikkben) az EU-ban. Ennek hiánya azonnali piacvesztést és a termékek visszahívását eredményezheti. Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) és a nemzeti hatóságok folyamatosan ellenőrzik a megfelelést. A REACH rendelet követelményeinek való nem- megfelelés súlyos bírságokkal, jogi eljárásokkal és reputációs kárral is jár. ennek kockázatát csökkenthetjük, ha figyelmet fordítunk a REACH megfelelésre.

2. Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) és az Aggodalomra okot adó anyagok (Substances of Concern, SoC) definíciója

Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyik legfőbb célkitűzése egy olyan fenntartható jövő megteremtése, ahol a környezet károsanyag-mentes. Ennek a nagyszabású célnak az elérésében kulcsfontosságú szerepet játszik a vegyi anyagok szigorú és átgondolt szabályozása, amely egyszerre védi az emberi egészséget és a bolygónk ökoszisztémáit.

A szabályozás hatékonyabbá tétele érdekében az Európai Unió több, egymásra épülő fogalmat vezetett be a veszélyes anyagok azonosítására és kezelésére. Ezen eszközök megértése elengedhetetlen a fenntarthatósági törekvések megértéséhez. A három legfontosabb kategória:

• Aggodalomra okot adó anyagok (Substances of Concern, SoC)
• Különös aggodalomra okot adó anyagok (Substances of Very High Concern, SVHC)
• Legkárosabb anyagok (most harmful substances, MHS)

Az Aggodalomra okot adó anyagok (Substances of Concern, SoC) fogalmát az EU Kémiai Stratégia a Fenntarthatóságért (CSS) nevű kezdeményezése vezette be. A pontos, jogilag kötelező érvényű definíciót azonban a Fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó 2024/1781 EU Rendelet (ESPR) alkotta meg, amely ezzel a szabályozás egyik központi viszonyítási pontjává tette a kategóriát.

Az ESPR rendelet szerint egy anyag akkor minősül aggodalomra okot adónak, ha az alábbi négy alcsoport valamelyikébe tartozik:

• REACH-alapú SoC-k: Ezek a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC), amelyek a REACH-rendelet hivatalos Jelöltlistáján (Candidate List) szerepelnek. Ez a SoC-k egyik legismertebb, de szűkebb alcsoportja.
• CLP-alapú SoC-k: Ez a legszélesebb kör, amely a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló CLP-rendelet VI. mellékletében felsorolt 13 specifikus veszélyességi osztályba tartozó anyagot foglalja magában. Ide tartoznak például a rákkeltő, a génmutációt okozó, a reprodukciót károsító és az endokrin rendszert zavaró anyagok. Egyes elemzések szerint (pl. az Európai Űrügynökség számára készült felmérés) ez a kategória közel 4000 anyagot foglal magában, ami nagyságrendekkel több, mint az SVHC-k száma.
• POP-alapú SoC-k: Ide a tartós szerves szennyező anyagokról (Persistent Organic Pollutants, POP) szóló rendelet hatálya alá eső anyagok tartoznak. Ezek olyan vegyületek, amelyek rendkívül lassan bomlanak le, és felhalmozódhatnak az élő szervezetekben.
• Körkörösségen alapuló SoC-k: Ezek azok az anyagok, amelyek negatívan befolyásolják egy termék újrafelhasználását vagy újrahasznosítását. Például egy adott fekete pigment a műanyagban lehet, hogy egészségügyi szempontból ártalmatlan, de lehetetlenné teszi a műanyag optikai érzékelőkkel történő szétválogatását az újrahasznosító üzemekben, ezzel szennyezve a teljes újrahasznosítási folyamatot.

A SoC kategória elsődleges célja, hogy lehetővé tegye az anyagok nyomon követését a teljes ellátási láncban (például a jövőbeni Digitális Termékútlevél révén), valamint azonosítsa és minimalizálja azokat az anyagokat, amelyek akadályozzák a körforgásos gazdaság működését.

3. Szinergiák más jogszabályokkal és EU programokkal

A REACH megfelelés kapcsán megszerzett és előállított adatok (anyagazonosítás, toxikológiai profil, SVHC tartalom) közvetlenül felhasználhatók más jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez.

3.1. Körforgásos gazdaság és Hulladékgazdálkodás (WFD & SCIP)

A Hulladék Keretirányelv (Waste Framework Directive) előírja, hogy ha egy árucikk 0,1 tömegszázaléknál több különös aggodalomra okot adó anyagot (SVHC) tartalmaz, azt jelenteni kell az ECHA SCIP adatbázisába. A REACH szerinti SVHC-szűrés és kommunikáció (REACH 33. cikk) adatai egy-az-egyben betölthetők a SCIP rendszerbe. Aki REACH-kompatibilis, az már elvégezte a SCIP-hez szükséges munka 90%-át.

3.2. Fenntarthatósági Jelentéstétel (CSRD & ESRS)

Az új Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) bizonyos vállalatok számára kötelezővé teszi a részletes fenntarthatósági jelentést. Az ESRS szerinti jelentéstétel két fontos eleméhez járulhat hozzá a REACH megfelelés:

• ESRS E2 (Szennyezés megelőzése): A vállalatoknak nyilatkozniuk kell a „különös aggodalomra okot adó anyagok” (SVHC) használatáról, kibocsátásáról és a gyártás során felhasznált veszélyes anyagokról. A REACH nyilvántartás pontosan ezeket az adatokat szolgáltatja a vállalatok számára.
• ESRS E5 (Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság): A termékek anyagösszetételére és újrahasznosíthatóságára vonatkozó adatok szintén a REACH/SCIP adatbázisokból nyerhetők ki.

3.3 Az EU Taxonómia rendelete (Zöld Finanszírozás)

Az EU Taxonómia rendelet azt határozza meg, mi számít „fenntartható befektetésnek”. Az EU Taxonómia egyik fontos alapelve a DNSH (Do No Significant Harm) elv: Ahhoz, hogy egy tevékenység fenntarthatónak minősüljön, nem okozhat jelentős kárt más környezeti célok, például a szennyezésmegelőzésnek.

Az EU Taxonómia „C. függeléke” (Appendix C) konkrétan hivatkozik a REACH korlátozási listáira és az SVHC anyagokra. Ha egy vállalat terméke REACH-tiltott anyagot tartalmaz, automatikusan elbukhatja a Taxonómia-megfelelést, és eleshet a zöld hitektől/befektetésektől.

3.4. Ágazati Vegyianyag-szabályozások

A REACH egyfajta „ernyőrendelet”, amely alapot ad a speciális szektoroknak:

• RoHS (Elektronikai ipar): Bár a RoHS (veszélyes anyagok korlátozása az elektronikában) a vegyianyagok egy szűkebb körét szabályozza. A REACH szerinti anyagvizsgálatokkal igazolható a RoHS megfelelés is.
• Játékok és Kozmetikumok: A Játékok biztonságára vonatkozó EU irányelv és a Kozmetikai Rendelet tiltólistái gyakran a REACH CMR (rákkeltő, mutagén, reprotoxikus) besorolásain alapulnak.
• Akkumulátor Rendelet (Új): A 2023/1542 rendelet szigorú anyagkorlátozásokat és „Akkumulátor Útlevelet” ír elő, amelynek adatigénye (pl. veszélyes anyagok, karbonlábnyom) a REACH-ből származik.

3.5 PFAS anyagok, azaz az „Örök vegyianyagok”

A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS anyagok) az elmúlt néhány évben kerültek a szabályozások fókuszpontjába világszerte. Bár az EU Kémiai Stratégiája kiemelten kezeli a PFAS-okat, a több mint 10 000 anyagot számláló csoport túlnyomó többsége jelenleg nem minősül SoC-nek, mivel nem szerepelnek a REACH Jelöltlistáján vagy a vonatkozó CLP VI. mellékletben. A PFAS vegyületek teljes, csoportszintű REACH-korlátozása jelenleg előkészítés alatt áll, és 2026 végére várható az ECHA tudományos véleménye és a további korlátozó lépések meghatározása.

A LIFE FFR 2 webináriumon sorozaton végig megyünk az EU-szakértők által összeállított tananyagokon és folyamatokon, és lesz például egy naprakész, minden releváns adatot tartalmazó vegyianyag listánk, akkor a PFAS anyagokat is könnyebben azonosíthatjuk a folyamatainkban és elkezdhetünk dolgozni az intézkedési terveken

4. Stratégiai előnyök: ESG és jövőbeli rendelkezések

ESG értékelések

A befektetők és hitelminősítők ma már külön vizsgálják a „Chemical Safety” (Vegyianyag-biztonság) mutatót. Azok a vállalatok, amelyek proaktívan kivonják a REACH SVHC anyagokat, foglalkoznak az SoC anyagokkal és átláthatóan kommunikálnak a beszállítói láncukban jobb ESG besorolást kapnak, ami kedvezőbb hiteleket és magasabb részvényárfolyamot jelenthet.

Digitális Termékútlevél (DPP) & Ecodesign (ESPR)

Ez a jövő legnagyobb kihívása. Az Fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó 2024/1781 EU Rendelet (ESPR) bevezeti a Digitális Termékútlevél (Digital Product Passport – DPP fogalmát. A DPP kötelező eleme lesz a termékben lévő „aggodalomra okot adó anyagok” listázása.

Az a vállalat, aki most rendbe teszi a REACH adatbázisát, vegyianyaglistáit, MSDS lapjait, az felkészül a DPP bevezetésére, ami a 2026-2030-ig terjedő időszakban a vegyianyagos megfelelés kulcsfontosságú eleme lesz. A DPP nélkül a jövőben számos termék (pl. textil, bútor, acél) nem lesz eladható az EU-ban.

A REACH dominóhatása

Látható tehát, hogy a REACH megfelelés biztosítása az alapját képezi számos más, jelen és jövőbeli jogszabálynak való megfelelésnek.

És ha egy kicsit tágabb környezetben tekintjük a vegyianyagok és a REACH megfelelés kérdését, a webináriumokon való részvétellel fejleszthetjük vállalatunk teljesítményét a következő területeken is:

• Vegyianyagok beszerzése
• Vegyianyagok tárolása
• Vegyianyagok helyettesítése, nagy veszélyességű vegyianyagok eliminálása
• Munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos kérdések, dolgozói expozíciók kezelése
• A környezetbe (vízbe, levegőbe, talajba) történő kibocsátások, hulladékok kezelése
• Vegyianyagokkal és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kommunikáció lépései a vevők, fogyasztók felé és a beszállítókkal kapcsolatban

 A fenti témákat mind érintjük a 6 alkalmas webinárium sorozatunkon.

További információk és jelentkezés hamarosan!

Szerző: Sári Bori vegyianyagszakértő

www.saribori.hu